Infostart.hu
eur:
394.91
usd:
342.75
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke

Az elhízás legalább olyan jelentős probléma, mint a klímaváltozás

Az elhízásból eredő daganatos megbetegedések legalább olyan veszélyt jelentenek az emberiségre, mint a globális felmelegedés, ezért azonnal tenni kell valamit - figyelmeztetnek tudósok.

Hétről tízmillióra fog nőni 2020-ra azok száma a világban, akik rákban halnak meg, negyven éven belül pedig az összhalálozási arány megduplázódik - állítja a University College London járvány- és közegészségügyi professzora, aki úgy véli: az adatok katasztrofálisak és világviszonylatban is ijesztőek.

Sir Michael Marmot éppen ezért azt sürgeti, hogy a klímaváltozáshoz hasonlóan az elhízás kérdése is kerüljön napirendre, és hívják fel az emberek figyelmét: a rákos megbetegedések száma csökkenthető lenne, ha egészségesebben élnénk, és nem lenne ennyi elhízott ember.

A szakértő hangsúlyozta: a rákos megbetegedések harmadát a rossz étkezés és a testmozgás hiánya okozza. Úgy véli: az egyes emberek felelősek maguk és gyerekeik táplálkozásáért és életmódjáért, ugyanakkor fontos, hogy a kormányok, a multinacionális cégek, az ipar, a munkahelyek, az iskolák, a média, valamint az egészségügyi szakértők összefogjanak és felhívják az emberek figyelmét a kockázatokra.

A professzor figyelmeztet arra is, hogy a mostani recesszió még nagyobb veszélyt jelent, hiszen az emberek inkább az olcsóbb gyorsételek felé fordulnak, amelyek köztudottan egészségtelenebbek. "Most még jobban szükség van arra, hogy hangoztassuk, mit kell tenni, mert ha nem teszünk semmit, akkor a recesszió az olcsóbb és egészségtelen választásra kényszeríti az embereket" - hangsúlyozta.

A brit egészségügyi minisztérium szóvivője hozzátette: az elhízás a legnagyobb kihívás, amellyel szembe kell nézni, és sokan egész egyszerűen nem tudják, hogy a túlsúlyosság olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a rák.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×