Az Ausztráliában tartott marhák és birkák milliói rengeteg metángázt böfögnek és szellentenek ki - nagyrészt ez okozza az üvegházi gázkibocsátást - hangsúlyozta a globális felmelegedéssel kapcsolatos jelentésében Ross Garnaut professzor. A kenguruk viszont csak elhanyagolható mennyiségben "termelnek" metánt.

Ha az állattartást is bevonnák azon iparágak közé, amelyeknek meg kell vásárolniuk a gázkibocsátási kvótát, akkor meredeken emelkedne a hús ára, ami pedig az étkezési szokások megváltozásához vezetne - írja 600 oldalas jelentésében a kormány vezető klímaváltozási szakértője.

Az ausztrál népesség számára a leghosszabb ideig - hatvanezer évig - a kenguru volt fő húsforrás - teszi hozzá Garnaut, aki szerint ez ismét lehet így. A legfőbb akadálya az állattartók és a fogyasztók ellenállása, valamint az ízlés változása.

Garnaut idézett egy tanulmányt is, amely azt vizsgálta, hogyan milyen mértékben váltotta fel a kenguru a marhát és a birkát a húsfogyasztásban Ausztráli azon vidékein, ahol az erszényeseket már tenyésztik. A dokumentumban megfogalmazott előrejelzés szerint 2020-ra a marhák száma 7, a birkáké 36 millióra csökkenhet az országban, míg a kenguruké 34-ről 240 millióra nőhet.

Ennyi kenguru bőven elég ahhoz, hogy elegendő húst biztosítson az ország lakói számára - és érdemes is lesz áttérni a fogyasztásukra, ha megemelkedik az emissziós engedélyek ára. Garnaut becslése szerint ugyanis a haszonállatok "termelik" az ausztrál mezőgazdaság által kibocsátott üvegházi gázok 67 százalékát.

Bár a kenguru nemzeti szimbólumnak számít Ausztráliában, évente állatok millióit mészárolják le, hogy kordában tartsák a számukat, a húsukból pedig főleg állateledelt készítenek. S bár egyelőre sokak számára visszatetsző a kenguruk tenyésztésének ötlete, az egészséges életmód hívei kezdenek rákapni az erszényes húsára.

Az ugyanis zsírszegény, viszont fehérjében gazdag - hangsúlyozza Peter Ampt, az Új-dél-walesi Egyetem környezetvédelmi oktatója.