Ana V. Diez Roux, a Michigani Közegészségügyi Főiskola epidemiológia professzora a jelenséget azzal magyarázza az Epidemiology című szaklapban, hogy egy jobb környéken könnyebb az embereknek egészséges élelmiszereket vásárolni vagy testedzéssel foglalkozni.

A hipertónia kialakulásában a stressznek is jut szerep, amely nem engedi az egyént lazítani, elvonatkoztatni a napi problémáktól.

A michigani kutatók egy nagyszabású, a szív- és érrendszeri megbetegedések elterjedését vizsgáló felmérés adataira támaszkodtak. A vizsgálatban 2612 felnőtt vett részt, akik New Yorkban, Baltimore-ban, vagy Észak-Karolina Forsyth megyéjében éltek.

A vizsgált személyek esetében elemezték a lakókörzetüket is az otthonuktól számított egymérföldes (1,6 kilométeres) körben. A kutatók arra keresték a választ, hogy biztonságban érzik-e magukat a felmérés résztvevői, van-e a lakásuk közelében egy jó piac, ahol megfelelő a zöldség- és gyümölcskínálat, s lehet-e a szomszédságukban sétálni.

A résztvevőket arról is kérdeztek, hogy kialakult-e a helyi kisközösségben a "szociális kohézió", beleértve, hogy szomszédság mennyire barátságos, hajlandók-e egymásnak segíteni.

"Sétálható" környék

Ana V. Diez Roux és kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál, akik a leginkább "sétálható" környéken élnek, 25 százalékkal alacsonyabb a hipertónia kialakulásának kockázata azokhoz viszonyítva, akik "gyaloglásellenes" helyen laknak. Hasonló különbségeket regisztráltak a kutatók, amikor azt vizsgálták, hogy mennyire biztonságos a környék, mennyire érhetők el az egészséges élelmiszerek, s milyen a szociális kohézió.

Mint Ana V. Diez Roux rámutatott, fontos a jó egészségügyi ellátás és a felvilágosítás. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani a lakókörnyezetre is, így a bűnözés csökkentésére, a parkosításra, a jobb élelmiszerkínálatra azzal, hogy az embereknek egészségük védelmében könnyebb legyen meghozniuk a helyes döntést.