A Rómában született, de Kairóban élő és táncoló Dina Talaat Szaid Mohamed Mohameddel abból az alkalomból közölt interjút a Süddeutsche Zeitung, hogy Egyiptomban rendkívül élesen támadják őt, amiért egy iskolai ünnepségen állítólag kiskorúak előtt lépett fel.

Dina szerint a napokban egy kairói középiskola végzős diákjai előtt vállalta a fellépést, amelyet a fiatalok és a tanárok is kitörő tapsviharral és ujjongással fogadtak. Alig néhány nappal később azonban az iskola vezetése erkölcstelenséggel és meztelenkedéssel vádolva, feljelentette őt.

A kairói táncosnő a leghatározottabban cáfolta azt a feltételezést, amely szerint a hastánc sztriptíz lenne. Szavai szerint kifejezett táncművészetről, nem pedig erotikáról van szó. Olyan művészetről, amely Egyiptomban minden kislány vérében van. A lányok már ötéves korukban próbálkoznak vele, s a hastánc végigkíséri egész fiatalkorukat.

"A hastánc régebbre nyúlik vissza, mint egész fáraókultúránk" - jelentette ki Dina Talaat Szaid Mohamed Mohamed, azt állítva, hogy a has, illetve a csípő speciális ringatása kezdettől fogva egyfajta, a szülést segítő rituálénak számított.

Dina amúgy panaszkodott amiatt, hogy a hastánc kultusza Egyiptomban már nem a régi. Mintha az egyiptomi nők is kezdenék lenézni a táncosnőket. S noha a hastáncot azért maguk is űzik, inkább énekelnek hozzá, s nem táncosnőként, hanem énekesnőként igyekeznek feltűnni.

Pedig a hastánc az egészség megőrzése érdekében is felettébb előnyös. Nemcsak az állandó mozgást biztosítja, hanem a testsúly karbantartását is. De leginkább a depresszió leküzdésében segít - hangoztatta saját példájából is okulva Dina, a hastáncot egyben minden nőnek a rosszkedv ellen is ajánlva. Sőt a változókorban lévőknek különösen segít a depresszió megelőzésében - tette hozzá.