A Dezső András újságíró, az urbanlegends.hu portál szerzője által kiadott közlemény szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság területén él egy madzsari nevű törzs, amelynek nyelve nagyon hasonlít a magyarhoz, és számos más tényező is alátámasztja a rokonságot.

Ezt az információt igazolta a genfi székhelyű Africa Research Institute munkatársa, Varga Gábor, aki szerint a törzs rokonságban lehet a szudáni és egyiptomi magyarábokkal.

A hírről kedden és szerdán több több médium is beszámolt, hitelesnek fogadva el a történetet, míg ki nem derült, hogy egy tervezett félrevezetésről, úgynevezett médiahackről van szó. Ennek minden lépését dokumentálta Kresalek Dávid filmrendező, aki a közeljövőben fejezi be az esetről szóló filmjét.

Könnyű elhinni

Dezső András az InfoRádiónak azt mondta, hogy - noha a filmrendező kérésére ő kürtölte világgá az álhírt -, szerkesztőként maga is elhitt volna egy hasonló történetet.

Az urbanlegends.hu szerzője megjegyezte: a jó médiahack készítője számos olyan jelet hagy, amelyekről fel lehet ismerni az átverést. Szerinte ebben az esetben is így történt, az állítólagos afrikai kutatók között például megtalálható volt Michael Jackson és Marilyn Manson is (amerikai popsztár, illetve öltözködésével és zenéjével is feltűnést keltő énekes - a szerk.).

Nem létező személyek is voltak a történetben, így elég lett volna egy keresőbe beírni valamelyikük nevét, és rájöhettek volna, hogy nincsenek a világon, vagy legalábbis nem kutatók - fűzte hozzá az újságíró.

Dezső András úgy véli: valóban éles a hírverseny, nagyon gyorsan kell dönteni a hitelességről, ugyanakkor pont az internetnek köszönhető, hogy viszonylag gyorsan ellenőrizhető egy sztori valóságtartalma.

Világjelenségről van szó, az internet segítségével jóval könnyebb médiahackeket csinálni, mint korábban. És az is igaz, hogy sokszor a szenzáció jóval fontosabb, mint egy-egy sztori hitelessége - árnyalta a képet az újságíró.Nem ellenőriznek

Kresalek Dávid azt emelte ki, hogy egyre gyakrabban botlunk bele álhírekbe, és az általuk elkövetett hack csak az egyik típust képviseli.

A bulvársajtóban sokkal gyakrabban fordulnak elő olyan, hacknek nevezhető dolgok, amelyek kimondottan reklámcélokat szolgálnak - tette hozzá.

A filmrendező kijelentette: arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az újságírók egy része nem úgy végzi a feladatát, ahogyan az elvárható lenne, nem ellenőrzi az információt többféle forrásból, nem jár utána a történeteknek.

Ennek nyilván a hírverseny is az oka, de újságolvasóként az embert annyira nem foglalkoztatja, csak az, hogy milyen híreket kap - hangsúlyozta Kresalek Dávid.

Az alkotó saját elmondása szerint nem gondolta volna, hogy ennyi médium átveszi a történetet, csak egy-kettőre számított. Filmje egyébként a médiahacket mint általános jelenséget mutatja be, nem akar lejáratni egyetlen orgánumot sem.