A tudósok közel egy évig dolgoztak az alapelveken, ami nem is csoda, hiszen a hetedik században az arábiai sivatagban megalapított vallás előírásait kellett hozzáigazítani a világűr feltételeihez.

A legfőbb kérdés: merre kell fordulni? A Földön minden hithű muzulmán Mekka felé fordul ima közben, de a Föld körül keringő űrállomáson ez az irány folyamatosan változik.

Egy másik fogós kérdés: mikor kell imádkozni? Az iszlám napi ötszöri imát ír elő, a Nap járásához igazodva - így az űrben ennek meghatározása is problémát jelent. Mivel az űrállomás 24 óra alatt 16-szor kerüli meg a Földet, elvileg akár 80-szor is imádkozni kellene.

Kérdéses az is, gravitáció híján hogyan hajthatók végre az ima közbeni leborulások, és további probléma, honnan szerezzen be vizet az űrhajós a rituális tisztálkodáshoz.

Problémás az előírásoknak megfelelő étel, a halal beszerzése is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a malajziai asztronauta űrutazása a ramadán idejére esik, amikor napközben a hithű muzulmánoknak tilos enni, na de mikor van napközben?

"Képességeihez mérten"

A böjt kihívására az a válasz született, hogy az asztronauta választhat: koplalhat az űrben, vagy pótolhatja kötelességét visszaérkezése után.

Ha nem biztos benne, hogy az étel halal, csak az éhség csillapítására elegendő mennyiséget szabad belőle fogyasztania.

A legfogósabb, a mekkai irányra vonatkozó kérdésre azonban az útmutató kitérő választ ad: az asztronautának "képességeihez mérten" tartania kell magát a hagyományos előíráshoz.

Az űrhajós kiválasztása egyébként az utolsó fázisba érkezett: Sejk Muszafar Sukor vagy Faiz Halid utazhat Bajkonurból.