Címke: németország (5110 cikk)

Huszonnégy órával órával az amerikai elnökkel való washingtoni találkozója után újabb nyilatkozatban értékelte látogatását Friedrich Merz. Megerősítette, hogy alapjában elégedett a vizit eredményeivel, de hozzátette, hogy a jövőt illetően felettébb bizonytalan.

Az Egyesült Államok megtartja katonai jelenlétét Németországban – jelentette ki kedden Friedrich Merz német kancellár, miután Washingtonban a Fehér Házban egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel.

Az elmúlt hónapokban sokat szerepelt a hírekben a német hadsereg jövője, hiszen a nemzetközi válságok, különösen az ukrajnai háború fejleményei kiemelten fontossá teszik ezt a témát. Egy friss jelentés szerint születtek ugyan megállapodások, de egyelőre szinte semmi nem változott.

Noha tavaly májusi hivatalba lépése óta immár harmadszor látogat az Egyesült Államokba a német kancellár, felhőtlennek nem mondható az amerikai elnökkel való viszonya. Friedrich Merz és Donald Trump eddig „csak” Ukrajnával és az elnök által indított, Németországot is erősen sújtó vámháborúval kapcsolatban csapott össze. Német részről ugyanakkor az Irán elleni amerikai-izraeli háború sem talál egyértelmű támogatásra. Ukrajna ügyében kifejezett szándékai lehetnek Merznek Washingtonban.

Nem csupán az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború, de annak gazdasági következményei is aggasztják Németországot. Szakértők találgatják, hogy a szombat óta tartó légicsapások, illetve az iráni válaszlépések milyen hatással lehetnek az üzemanyagárakra. Ez pedig a német gazdaságot is sújthatja.

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat, közülük az elsőt március 8-án Baden-Württembergben. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek. Januárban ráadásul államfőválasztás jöhet.

Precedenst teremthet a lipcsei bíróságon két iraki menekült ügyében hozott döntés, ami Németország elhagyására szólította fel őket. A migránsokat korábban Görögországban már menekültként elismerték, így Németországban nem jogosultak ismételt védelemre – ismertette az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A hét elején vált ismertté a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló kormánykoalíció tervezete a fűtési rendszer reformjáról. Ennek lényege, hogy jelentős mértékben enyhítenének a szóban forgó rendszerek cseréjekor a lakástulajdonosokkal szemben korábban támasztott követelményeken.

Immár nincs akadálya annak, hogy a uniós előirányzat szerint június 12-én Németországban is életbe lépjen a közös európai menekültpolitika 2024-ben elhatározott reformja. Ennek nyomán arra volt szükség, hogy ezt a német jogba is átültessék, amihez a Bundestag pénteken áldását adta.

Németországban 48 órás munkabeszüntetést tart mintegy 100 ezer tömegközlekedési dolgozó a Verdi szakszervezet fölhívására péntek hajnaltól. A sztrájkkal nyomást kívánnak gyakorolni a munkaadókra a bérekről és a munkakörülményekről szóló tárgyalásokon.

A kölni közigazgatási bíróság csütörtökön felfüggesztette az Alternatíva Németországért (AfD) párt „szélsőséges” besorolását az ügy jogerős lezárásáig.

Az eddigi értesülések szerint sikeres volt a német kancellár kétnapos kínai látogatása. A tavaly májusban hivatalba lépett Friedrich Merz számára jóval több volt a bemutatkozásnál, a cél a partneri viszony helyreállítása volt. A kínai házigazdák a nyilatkozatok szerint szívélyesnek tűntek – és nagyobb volumenű megállapodásokat is belengettek.

A német-kínai partnerség erősítéséről és a gazdasági együttműködés kiegyensúlyozottabbá tételéről tárgyalt szerdán Pekingben Friedrich Merz német kancellár és Hszi Csin-ping kínai államfő. A megbeszéléseken szó esett a globális gazdasági kihívásokról, a szabadkereskedelem jövőjéről, valamint az ukrajnai háborúról is – jelentette a kínai állami média.

A politikai nézeteltérések ellenére szinte ostromolják Kínát a nyugat-európai vezetők. Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő után most Friedrich Merz német kancellár volt soron. Értesülések szerint áprilisban Donald Trump amerikai elnököt is Pekingbe várják.

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.

Új, az eddiginél liberálisabb arcát mutatja a német belügyminiszter. Nem utolsósorban a menekültpolitika drákói szigorításáról híressé vált Alexander Dobrindt ugyanis kezdeményezte, hogy a Németországban tartózkodó menedékkérők már három hónap után munkába állhassanak.

Az Ukrajna elleni orosz háború megindításának negyedik évfordulója kapcsán élesen bírálta az amerikai elnököt a német védelmi miniszter. Boris Pistorius szerint az amerikai közvetítési erőfeszítések eddig nem hoztak eredményt, és ezért Donald Trump is felelős.

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Magyarországra hozták a külföldön elfogott fegyveres rablót.

A Deutsche Bank megkérdezte saját mestersége intelligenciáját arról, hogy milyen hatással lesz a technológia a munkaerőpiacra. Az eredmények alapján az AI pont a pénzügyi szektort „fenyegeti” az egyik legjobban.