Címke: németország (5019 cikk)

De kulcsszerepet kíván játszani a terület újjáépítési folyamatában.

Kevesebb mint két héttel az újév beköszönte előtt különös vita támadt német ellenzéki pártok és a kormányon lévő konzervatívok között. Az ellenzék szerint jövőre túl sok ünnepnap esik a hétvégére, amit hét közben pótolni kellene. A CDU/CSU szerint a „pótlás” a jelenlegi gazdasági helyzetében aligha jöhet szóba.

Nem véletlen, hogy a karácsonyi ünnepekhez időzítve állt elő Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke egy új adó bevezetésére tett indítványával. Szerinte az úgynevezett cukoradó régóta esedékes politikailag és gazdaságilag egyaránt.

Katherina Reiche gazdasági miniszter eddig sem titkolta, hogy átfogó reformokra van szükség Németországban. A tárcavezető mindezt azzal indokolja, hogy az ország gazdasági helyzete „nagyon súlyos”.

A menekültpolitika meghirdetett szigorításának jegyében Alexander Dobrindt azokat az afgánokat is távol tartaná, akiknek befogadására Németország korábban kötelezettséget vállalt.

Németország fővárosa a napokban újabb szerephez is jutott. Berlin az országos drónvédelem központjaként a szövetségi és a tartományi biztonsági szervek tevékenységének koordinálását végzi.

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.

Sürgős állami beavatkozást kért a keletnémet vegyi- és gyógyszeripari ágazat, ugyanis a válsághullám miatt hamarosan több mint hatvanezer ember vesztheti el a munkáját mind Németországban, mind a leánypiacokon, így Magyarországon is.

A lépésre azért van szükség, hogy az ország képes legyen finanszírozni az elöregedett infrastruktúra felújítását és a haderő modernizálását.

A menekültpolitika szigorítását hirdette meg májusi hivatalba lépésekor a német kormány. Ez egyaránt vonatkozik a befogadásokra, illetve a kitoloncolásokra is, különös tekintettel az afganisztáni és a szíriai menekültekre.

Az európai, és ezen belül a német autóipar válsága kényszerítette végül az Európai Uniót, hogy módosítsa három évvel ezelőtt hozott határozatát a belső égésű motorok, azaz a benzines és a dízel meghajtású új autók 2035-től tervezett tilalmáról. Az erről szóló, egyelőre még európai parlamenti és tagállami jóváhagyásra váró javaslat Németországban máris vitát váltott ki.

A csaknem négy éve tartó háború befejezését célzó erőfeszítések karmestere volt az elmúlt napokban a német kancellár. A „Tettrekészek Koalíciójának” berlini találkozóján több javaslat született ennek előmozdítására, ennek ellenére a házigazda nem épp derűlátó.

A katonai elhárítás szerint minden eddiginél magasabb a Bundeswehr fenyegetettségi szintje. A német hadseregnek mindenekelőtt kémtevékenységgel, szabotázsakciókkal, valamint saját sorain belül a szélsőjobboldal erősödésével kell szembenéznie.

Látszólag nincs köze az európai állam- és kormányfők Ukrajnával kapcsolatos egyeztetéséhez annak a megállapodásnak, amely értesülések szerint Berlin és Kijev között jött létre az eddiginél is intenzívebb katonai együttműködés kialakításáról. A terv fő vonalait több német hírportál most ismertette.

Bár a belső égésű motorok tervezett uniós tilalmának törlése a hírek szerint eldőlt, Németországban távolról sincs konszenzus a döntést illetően. Tekintélyes gazdasági szakértők szerint a tilalom kontraproduktív lenne a német ipar számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Berlinben tájékoztatta német hivatali kollégáját, Frank-Walter Steinmeiert arról, hogyan állnak a tárgyalások az amerikai kezdeményezésű béketervről. Erről Zelenszkij a Telegramon számolt be.

A német autógyártók a pénzügyi válság óta nem tapasztalt nyomás alá kerültek a július–szeptemberi időszakban - derül ki az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég hétfőn közzétett elemzéséből.

Öt embert őrizetbe vettek Bajorországban egy karácsonyi vásáron tervezett iszlamista merénylet gyanújával.

Az elmúlt évek megpróbáltatásai ellenére rangos nemzetközi elismerésben részesült a müncheni repülőtér. Németország második legnagyobb légikikötője Lisszabonban az „Év Repülőtere” díjat nyerte el.

A német külügyminisztérium pénteken bekérette az orosz nagykövetet az Oroszország részéről érkező és egyre gyakoribbá váló hibrid fenyegetések, a többi között kibertámadások és szabotázsakciók miatt – jelentette be a tárca egyik szóvivője.