Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Judge gavel in background lawyer signs documents. Judge profession concept
Nyitókép: megaflopp/Getty Images

Decemberig letartóztatásban marad az óbudai alpolgármester

Két hónappal meghosszabbította a III. kerületi alpolgármester letartóztatását a bíróság.

A Fővárosi Törvényszékre hivatkozva a Magyar Nemzet azt írja, két hónappal, december 20-ig meghosszabbította Czeglédy Gergő letartóztatását a bíróság. A végzés valószínűleg nem végleges, mivel a védelem még fellebbezést nyújthat be, tette hozzá a portál.

Az óbudai MSZP-s alpolgármestert még júniusban vették őrizetbe, majd tartóztatták le, százmilliós vesztegetéssel gyanúsítják. A gyanúsítás szerint egy férfi – két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként –, cégei felhasználásával, több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek, azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében..

Augusztus közepén Kiss László DK-s polgármester is letartóztatásba került, az óbudai közgyűlés alakuló ülését is a fogdából hívta össze.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×