Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), a III. kerület polgármestere felszólal a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2024. február 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A börtönben tette le esküjét Óbuda újraválasztott polgármestere

Kiss László letette polgármesteri esküjét először az ügyvédje jelenlétében, másodszor a képviselőtestület ülésével egy időben. Az ülésen kerület jegyzője felolvasta Kiss levelét.

A korrupció gyanúja miatt letartóztatott Kiss László polgármester azt írta, kizárólag a kerület érdeke vezérli - írja a 444.hu.

"A Magyar Köztársaság szabad polgáraként esküszöm, hogy minden tettemmel a jelenlegi diktatórikus politikai hatalom lebontásán dolgozom, hogy Hazánk mihamarabb újra szabad választásokon választhasson legitim kormányt" - mondta esküjét, majd azzal folytatta, hogy oligarchákkal ezután sem alkuszik, valamint elutasítja az "állami intézményesített keresztényüldözést", szolidaritást vállal Iványi Gáborral és más, "politikai okokból üldözött keresztényekkel".

Kiss László önmagára politikai bebörtönzöttként utal, és követeli valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását, a politikai perek előkészítésének befejezését, különösen az Iványi Gáborék elleni eljárásokat.

Megismételte, hogy szabad polgárként áll ki a szabadság és az esélyegyenlőség mellett, elutasítja a "jelenlegi emberellenes rendszer uszító politikáját", valamint esküszik, hogy mindent megtesz a kormányváltásért.

Azt is hozzátette, hogy magát Óbuda törvényes polgármesterének tekinti, nem ismeri el és nem tekinti jogszerűnek a jogaitól való megfosztást. Állítása szerint nem követett el törvénytelenséget, kreált ügy folyik ellene, valamint a nyomozati anyagok kiszivárgását is kifogásolta.

Az óbudai Fidesz-frakció vezetője, Puskás Péter a levél felolvasása közben már egy tollal kopogott az asztalán, de csak azután kapott szót, hogy a jegyző végzett a felolvasással. A fideszes képviselő "szánalmasnak tartja, ami a kerületben folyik", a levél felolvasásával pedig szerinte "megbecstelenítették az egész III. kerületi önkormányzatot".

Mint arról az Infostart is beszámolt, Kiss László polgármestert augusztusban gyanúsította meg és hallgatta ki a Központi Nyomozó Iroda. A polgármestert vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, valamint más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja a főügyészség. A vád szerint elfogadott 18 millió forint vesztegetési pénzt. Kiss László az eljárás során is visszautasította a vádakat. Előző alpolgármestere, Czeglédy Gergő is letartóztatásban van, 100 millió kenőpénz átvételének gyanúja miatt, ő is tagadja a vádakat.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×