Infostart.hu
eur:
365.05
usd:
309.99
bux:
0
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyitókép: Pixabay

Több mint félmilliárd forint szabálytalan felhasználása volt a tét

Elkezdődött a mórahalmi makettpark ügyének tárgyalása kedden a Szegedi Törvényszéken. A vád szerint a turisztikai attrakció kivitelezésekor a terheltek több mint félmilliárd forint uniós és magyar költségvetési forrást kíséreltek meg szabálytalanul megszerezni.

Az ügyészség öt férfit vádol különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérletével.

Az ügy elsőrendű vádlottja, a Szeviép Zrt. egyik korábbi tulajdonosa és vezetője, valamint a másodrendű vádlott elhatározta, hogy makettparkot alakítanak ki, amely a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven fontos műemléket mutat be. A másodrendű vádlott által vezetett cég pályázatot nyújtott be, majd 2010 októberében megkötötték a támogatási szerződést.

A generálkivitelezői és a műszaki ellenőri tevékenységet a vádlottak befolyása, illetve irányítása alatt álló gazdasági társaságok végezték. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, amelyet a cég - 15 százalékos önerő biztosítása mellett - 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatásiból tervezett megvalósítani.

A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző elsőrendű vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára. A likviditási problémák áthidalása és a minél nagyobb összegű támogatás lehívása érdekében a vádlottak elhatározták, hogy a kivitelezés közben benyújtandó kifizetési kérelmekben el nem készült maketteket és munkálatokat is készre jelentenek.

Az ügyészség szerint a vádlottak mindvégig tisztában voltak a kivitelezés tényleges állásával, így azzal is, hogy a kifizetési kérelemben megjelölt makettek egy része nem vagy csak silány minőségben készült el,

egyes darabok elszámolása pedig túlárazott volt.

A vádlottak 2014 júniusáig több mint 510 millió forint összegre nyújtottak be igényt. Az ellenőrzéseken tapasztalt szabálytalanságok miatt végül 436 millió forintot fizettek ki nekik.

A vádlottak 2014. március 31-ei dátummal a projektet készre jelentették, holott a park alkalmatlan volt látogatók fogadására, több makett sérült volt, húsz pedig az ellenőrzéskor nem is volt a helyszínen. A céget ezért a 436 millió forint visszafizetésére kötelezték.

Ebből az összegből a végrehajtási eljárásban alig 50 millió forint térült meg.

Az előkészítő ülésen az ügyészség az első- és a másodrendű vádlottra egyaránt három év börtön, valamint egymillió, illetve 400 ezer forint pénzbüntetés kiszabását kérte, ha beismerik bűnösségüket - de mindketten ártatlannak vallották magukat.

A másodrendű vádlott azt hangsúlyozta, hogy a projekt elkészült, a park két év fél évig sikeresen üzemelt, 2015-ben és 2016-ban is 20 ezer látogatót fogadott.

A generálkivitelezést végző cég vezetője is tagadta bűnösségét.

Az ötödrendű vádlott azonban beismerő vallomást tett. Elmondta, építési műszaki ellenőrként közvetlen főnöke, a harmadrendű vádlott utasítására részben valótlan teljesítéseket igazolt. Rá az ügyészi indítványnak megfelelően a bíróság legfeljebb egy év egy hónap börtönt szabhat ki, és leghamarabb a büntetése felének letöltése után szabadulhatna feltételesen. Gaudi Tibor tanácsvezető bíró az előkészítő ülésen azt közölte, hogy az eljárás befejezése után hoznak majd egységes ítéletet az ügyben.

Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×