Szikinger István ügyvéd perbeszédében azt mondta, hogy a nyomozás során számos törvénytelenség történt: kényszerítettek, fenyegettek gyanúsítottakat, a titkos információgyűjtés anyagát jogellenes módon szerezték be, és miközben volt olyan házkutatás, ahol a fel nem használt metrójegyeket is lefoglalták, Budaházy György telefonjának még a híváslistája sem szerepel a terhelő bizonyítékok között.

A védő szerint a terhelő vallomások többségét olyanok tették, akik vagy érdekeltek voltak, vagy megfélemlítettek. Például az a tanú, aki az egyik vádlottal a vádbeli cselekmények idején órákon át rögzítette beszélgetéseiket, majd a hangfelvételeket átadta a rendőrségnek, valójában inkább rendőrségi provokátor volt, akinek a hatóságokkal való kapcsolata nem tisztázott, ám feltételezhető, hogy anyagi előnyre számított - mondta.

Az eljárás koncepciós jellegét mutatja többek között az is, hogy az ártatlanság vélelmének durva megsértésével olyan iratok kerültek a nyomozás során a sajtóhoz, amelyek védence bűnösségét prejudikálták a közvéleményben - vélekedett az ügyvéd.

Hozzátette: akkor figyelt fel az ügyre, amikor a nyomozás során a sajtóban sajátos módon az jelent meg, hogy perdöntő bizonyíték került elő Budaházy György ellen.

A terrorcselekmény vádjával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a vádbeli esetek nem állami szerv kényszerítését vagy a lakosság megfélemlítését célozták - ami a terrorcselekmény megállapításához szükséges -, hanem csupán vélemény kifejezését. Sok esetben a konkrét sértettek nem is nagyon tudták mire vélni a történteket. Például Szilvásy György - a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati minisztere -, akinek a vidéki házánál robbanás történt, az eljárás során azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy csak a kint felejtett hígító miatt volt kisebb detonáció.

A védő nem vitatta, hogy több vádpont valóban bűncselekményről szól, ám szerinte azok többnyire nem túl nagy értékű rongálások és korántsem olyan súlyúak, mint egy terrorcselekmény. Ráadásul, az sem bizonyított, hogy egyáltalán a vádlottak követték el, az pedig végképp nem, hogy - amint azt a vád állítja -, minderre Budaházy György adott utasítást.

Szikinger István felidézte: védence többször kinyilvánította, hogy nem híve a személy elleni erőszaknak, bízik az igazságszolgáltatásban, konfliktusait ott akarja rendezni.

A pénteken kezdődött másfél napos védőbeszéd idejére csaknem megtelt a Fővárosi Törvényszék esküdtszéki nagyterme. A hallgatóságban ott volt mások mellett Novák Előd, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő, Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere, Morvai Krisztina EP-képviselő, Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselő és ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész, egykori MIÉP-es országgyűlési képviselő.

Az ügyész néhány napja perbeszédében egyes vádlottaknak 20 évet megközelítő szabadságvesztést indítványozott.

A büntetőper védőbeszédekkel folytatódik, utána a vádlottak szólalhatnak fel, és a tervek szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt kihirdeti az elsőfokú ítéletet a törvényszék Budaházy György és társai ügyében.

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.

A vádlottak az ügyészség szerint Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, képviselők, valamint Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János szabad demokrata frakcióvezető otthona ellen, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlanánál pedig robbantottak. Ezeknél a cselekményeknél személyi sérülés nem történt, a terrorcselekmények az ügyészség szerint rongálással valósultak meg. Egy másik vádpont szerint vascsővel súlyosan bántalmazták Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikus.

Az ügyészség szerint a terrorszervezet előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni, és előrehozott választásokat akart a terrorcselekményekkel kikényszeríteni.

Az ügyészség szerint a Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway Jegyiroda és két melegbár elleni támadás a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítését célozta. Miután az egyik felgyújtott bárban voltak vendégek, abban az esetben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény.

A vádlottak túlnyomó többsége tagadta bűnösségét, ám volt, aki magára és másokra is terhelő vallomást tett. Az egyik korábbi gyanúsított például, aki a hatóságokkal együttműködött, a tárgyaláson már tanúként tett társait terhelő vallomást. Az egyik vádlottnak pedig többórányi beszélgetését rögzítették, amely az ügyészség szerint lényeges pontokon alátámasztja a vádat.