A két év alatt több mint 900 magyar állampolgár vált az emberkereskedelem valamelyik formájának az áldozatává, ez a negyedik legmagasabb szám az EU-ban.

A tagállami hatóságoknak közel 16 ezer olyan személyről van tudomásuk, akik 2013-ban és 2014-ben emberkereskedelem áldozatává váltak az Európai Unióban. „Ez a szám azonban csak a jéghegy csúcsa, az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb lehet” – közölte Myria Vassziliadu, az emberkereskedelem elleni uniós koordinátor, aki csütörtökön mutatta be az emberkereskedelem EU-n belüli helyzetéről készült 2016-os jelentést.

Az emberkereskedelem áldozatainak kétharmada valamelyik uniós tagország állampolgára - olvasható a BruxInfo cikkében. Az öt EU-tagállam, amelynek állampolgárai között a legtöbb áldozatot szedi az emberkereskedelem sorrendben: Románia, Bulgária, Hollandia, Magyarország és Lengyelország. Ugyanarról az öt tagállamról van szó, amelyek 2010 és 2012 között is a lista élén álltak. 2013-ban és 2014-ben összesen 904 magyar áldozatot regisztráltak a hazai hatóságok: a 15 846 nyilvántartásba vett személy közül tehát ennyi a magyar. A magyar pórul jártak többsége szexuális kizsákmányolás áldozata lett.

Az EU-n kívüli országok közül Albánia, Kína, Marokkó, Nigéria és Vietnam állampolgárai fordultak elő a legnagyobb számban az emberkereskedelem regisztrált áldozatai között. A regisztrált áldozatok 67 százaléka szexuális kizsákmányolás áldozata, ez számít az emberkereskedelem legelterjedtebb formájának. A második leggyakoribb eset a munka célú emberkereskedelem. A fennmaradó 12 százalék az egyéb kategória, benne a név- és kényszerházassággal, a szervezett koldulással, az újszülött gyermekük eladása céljából toborzott terhes nőkkel, vagy a szervkereskedelem céljából elrabolt vagy elcsábított emberekkel. A regisztrált áldozatok több mint háromnegyede nő, körülbelül 15 százalékuk pedig gyermek. Ugyancsak egyre több az áldozat a fogyatékosok és a romák körében.

A jelentés elkészítésére a 2011-ben elfogadott emberkereskedelem elleni irányelv kötelezte a Bizottságot. Myria Vassziliadu szerint bár az irányelv fontos mérföldkőnek számított a jelenség elleni harcban, a tagállami hatóságok fellépése még mindig számos kívánnivalót hagy maga után. Aggasztóan alacsonynak nevezte például a tagállamokban emberkereskedelem miatt indított nyomozások és vádemelések számát. De, azt is problematikusnak nevezte, hogy a tagországoknak mindössze a felében számít bűncselekménynek az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások szándékos és tudatos igénybevétele.

2016 végére a Bizottság két további jelentést publikál majd – az egyiket a megfelelés, a másikat a büntetendőség témájában –, valamint közzéteszi az emberkereskedelem elleni küzdelem 2016 utáni stratégiájáról szóló dokumentumot. Különösen fontos feladatnak tartja Brüsszel a gyermekek védelmét a migrációs útvonalak mentén, továbbá a közös európai menekültügyi rendszer kialakítása során kiemelt figyelmet kíván fordítani a kísérő nélküli kiskorúakra is.