Eddig a tizennyolc vádlottból hétnek a védőbeszéde hangzott el, és minden ügyvéd felmentést kért.

Az előző tárgyalási napon Kulcsár Attila, az elsőrendű vádlott ügyvédje például azzal érvelt a felmentés mellett: nem állítja ugyan, hogy védence ártatlan, ám a jelenlegi, álláspontja szerint elhibázott vádirat alapján nem lehet elítélni. (Kulcsár bizonyos vonatkozásokban korábban még maga is elismerte bűnösségét.) Felmentést kért Rejtő E. Tibornak, a K and H Bank volt elnök-vezérigazgatójának ügyvédje is a napokban előadott perbeszédében.

A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A bűnüldöző hatóságok szerint Kulcsár Attila - 1998-2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozója, majd középvezetője - rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, magánszemélyek és egyes állami vállalatok pénzét, összességében sokmilliárdos kárt okozva.

Az ügyészség szerint a teljes elkövetési érték, a jogosulatlanul forgatott pénzmennyiség összege több mint 23 milliárd forint, a kár pedig több mint 8 milliárd. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat mintegy kéttucatnyi ember ellen. A 2008-ban megszületett elsőfokú, nem jogerős ítélet többéves szabadságvesztéssel és százmilliós nagyságrendű vagyonelkobzással sújtott több vádlottat. Kulcsár Attila 8 évet és 230 milliós vagyonelkobzást kapott.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2010-ben hatályon kívül helyezte a döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el.

Csütörtökön öt újabb vádlottnak - köztük Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. volt vezérigazgatójának - az ügyvédje kért felmentést.

A autópálya-kezelő 2002 novemberében szerződött a K and H Bank brókercégével szabad pénzeszközeinek hasznosítása érdekében, 2003-ban azonban a vezérigazgató, a későbbi vádlott maga tett feljelentést. Jován László, Bitvai Miklós védője perbeszédében többek között azt hangsúlyozta: ügyfele a különféle szakmai vizsgálatok, köztük az Állami Számvevőszék akkori eljárása és a Gazdasági Minisztérium közleménye szerint sem követett el pénzügyi visszaélést.

Az ügyvéd azt mondta, hogy a vádak közül a cége sérelmére elkövetett sikkasztás a vezérigazgató esetében fogalmilag kizárt, ráadásul furcsa módon az állítólagos sértett gazdagodott a vádbeli cselekmények eredményeként. A vesztegetés pedig elévült és bizonyíték sincs rá. Már csak azért sem, mert erre a bűncselekményre nem is folyt bizonyítás, a tizenkét éve tartó eljárás során először az ügyész néhány napja előadott perbeszédében, a vádkiterjesztés részeként bukkant fel - emelte ki.

Az ügyészség a megismételt eljárásban sem tette egyértelművé a vádat, holott ezt már a tábla 2010-es, az eljárás megismétlésére utasító végzésében is szóvá tette - mondta a védő.

Jován László bírálta a nyomozó ügyészek eljárását: "kriminalisztikai kataklizmának" minősítette Kulcsár Attila ügyészek előtt tett vallomását, amelynek videofelvétele az eljárás kezdeti szakaszában nagy nyilvánosságot kapott. Továbbá úgy vélte, esetenként Kulcsár Attila szava dönthette el, hogy kiből lesz tanú és kiből gyanúsított.

A több mint egy éve húzódó eljárással kapcsolatban a védő megjegyezte, hogy első fokon, nem jogerősen többéves börtönbüntetésre ítélt ügyfele másodfokon, 2010-ben azt kérte a táblától: bár ártatlan, mégis hagyják helyben az elsőfokú ítéletét, mert nem akar még évek múlva, nyugdíjasként is tárgyalásokra járni. Bitvai Miklós akkor az utolsó szó jogán többek között arra hívta fel figyelmet, hogy az ÁAK vezérigazgatójaként 2003 nyarán visszakérte a cég pénzét Kulcsár Attilától és feljelentést tett, amivel hozzájárulhatott a piramisjáték bedőléséhez, lelepleződéséhez. Ezért könnyen elképzelhető, hogy Kulcsár Attila személyes okból tett rá terhelő vallomást.

A Kulcsár-ügy büntetőpere védőbeszédekkel folytatódik, elsőfokú ítélet novemberben várható a Fővárosi Törvényszéken.