INFORÁDIÓ 
2020. január 27. hétfő
Angelika

Szuperül hamisított húszezresek kerültek forgalomba

Infostart / InfoRádió

Minden korábbinál jobb minőségű, így a laikus pénzfelhasználók megtévesztésére alkalmasabb húszezresek jelentek meg az elmúlt két hétben a készpénzforgalomban. Főként a fővárosban bukkantak fel a hamisítványok, egyebek mellett a BKV-nál és a Szerencsejáték Zrt.-nél. A szuper hamisítványokat az olcsóbb, csak egy UV-fényt használó gépek sem szűrik ki, de az Index megmutatjuk, hogyan kerülhetjük el, hogy egyetlen bankjegy átvételével húszezer forintot bukjon.

Noha felismerhetetlen szuperhamisítványok nem léteznek, szeptember vége óta nagyobb mennyiségben kerültek forgalomba olyan húszezer forintosok, amelyek az eddigi hamisítványoknál jobb minőségűek, ezért alkalmasabbak a laikus pénzhasználó megtévesztésére - tudta meg az Index a Magyar Nemzeti Banktól.

Az utóbbi két hétben 135 darab ilyen hamis húszezrest került a jegybank szakértőihez - a nagyságrendet jelzi, hogy az idei második negyedévben összesen 1422 darab különböző címletű hamis pénzre bukkantak (igaz, a következő negyedévben már több mint háromezer darab hamis pénz került forgalomba).

A jegybanki szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy némi odafigyeléssel még ezekről a nagyon alaposan elkészített hamisítványokról is megállapítható, hogy nem valódiak - ha az emberek tudják, hogy mit kell figyelni. Már csak azért is érdemes odafigyelnünk, mert akinek hamis pénzzel fizetnek, és ezt nem veszi észre, csak amikor továbbadná, az keresztet vethet a pénzére.

Ezért lehet megtévesztő

Az új hamis húszezresek legnagyobb veszélyforrása az, hogy az egyszerűbb, a régebbi és olcsóbb (néhány ezer forintos), csak az úgynevezett UV-A fényt használó bankjegyvizsgálókban valódinak tűnnek. Azonban a ma ismert összes hamisítványt kimutatja az úgynevezett UV-C fény. Az ilyennel is felszerelt, nagyjából húszezer forintért megvásárolható, tehát akár már egy elkapott húszezresnél megtérülő vizsgálóberendezések így már ezeket a szuperhamisítványokat is kimutatják - mondja Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank készpénz-logisztikai igazgatója.

A valódi bankjegyek egyes biztonsági elemei ugyanis pirosban jelennek meg az UV-C fényben - a húszezresen például a sorszám fölött egy napernyős pár látható -, míg a hamisítványokon ez is az UV-A fényben látható kékeszöld színben játszik, és a képe is elmosódottabb, mint a valódi pénzen. Ebben a fényben a sorszám is élénkvörösen világít a valódi pénzen, míg változatlan marad a színe a hamisítványon.

Együttműködnek a rendőrökkel

Az MNB hétfőn adott ki közleményt arról, hogy meghosszabbították az Országos Rendőr-főkapitánysággal 2005-ben a bankjegyhamisítások visszaszorítása érdekében kötött együttműködési megállapodást. A Simor András MNB-elnök és Bencze József országos rendőr-főkapitány által aláírt dokumentummal a jegybank szerint még hatékonyabb lesz a bankjegyhamisítás és a hamisítványok forgalomba hozatala elleni fellépés.

A régebbi UV-vizsgálókat a bankjegy részben azért tudja kicselezni, mert annak papírja nem hagyományos gépírólap, hanem úgynevezett optikai fehérítőmentes lap, aminek a sajátossága, hogy UV-fényben is sötét marad.

Az MNB ugyanakkor leszögezte, hogy a hamisítványok nem bankjegypapírra készülnek, így ebből a szempontból nem hasonlít a mostani ügy az 1997-es ötezres-hamisítási ügyre. Kedvező az is, mert megkönnyíti a hamisítványok felismerését, hogy azok nem nyomdatechnikával, hanem irodai sokszorosítással, szkenneléssel és nyomtatókkal készülnek.

Persze húszezer forintos pénzvizsgálója nincs mindenkinek, így ha az autónkat, házunkat vagy egyéb nagy értékű értéktárgyunkat készpénzért eladva biztosra akarunk menni, egyéb módszerekhez kell folyamodnunk. Szerencsére a húszezresek, és általában a bankjegyek biztonsági elemeit ismerők néhány egyéb jellemzőből is megállapíthatják még ezekről a nagyon jól megcsinált hamisítványokról is, hogy nem valódiak.

Mit nézzünk?

A hamisítványoknak nincs vízjelképe, ami egy olyan kép, amit a bankjegypapírban már annak gyártásakor elhelyeznek, és akkor láthatjuk, ha a pénzt a fény felé tartjuk. A most forgalomba került hamisítványok kapcsán ugyanakkor az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy ezeken van ilyen vízjelhez hasonlító kép, ám az eltér a valódi bankjegyeken megszokottól: az igazi vízjel árnyalatos jellegű, és nem olyan kontúros, határozott vonalakból áll, mint a hamisítványokon (azokat ugyanis a papírra rajzolják-festik, így azok az esetek egy részében halványan mindig láthatók, nemcsak fény felé tartva).

Érdemes arra is odafigyelnünk, hogy van-e a húszezresünk előoldalán hologram hatású fémcsík, és ha igen, az kiemelkedik-e a papírból, vagy sem - ha valódi a pénz, akkor nem -, illetve hogy a csík baloldalán a 20 000 számot látjuk-e, és nem mondjuk egy 2000-est. (Korábbi hamis pénzeknél előbukkant megoldás, hogy a kétezres bankjegyről leszedett fémcsíkot aplikálják a hamis húszezresre.)

Szintén árulkodó jel lehet a húszezresnél a Deák-portrénál, a pénz felső sarkában lévő úgynevezett illeszkedőjel. A pénz elő- és hátoldalára egy-egy ábratöredéket nyomtatnak, ami fény felé tartva a valódi pénzeken egy H-betűt formáz (a legtöbb hamisítványon csak krikszkrakszokat látni, a jobb minőségűeken előfordulhat egy homályos, elmosódott, H-betűre emlékeztető minta).

A sorszám fölötti másik felső sarokban egy metszet-mélynyomtatással készült úgynevezett rejtett kép van, amiben akkor láthatjuk az MNB feliratot, ha a pénzt szemmagasságban tartva elforgatjuk. A hamisítványokon ez a rejtett kép - aminek a megjelenését a festékvastagság alakításával és az így kapott árnyékkal érik el a pénzjegynyomdában - nem látható.

Kapcsolódó hang

Ferenczi Barnabás, az MNB készpénz-logisztikai igazgatója
 


Kántor Gerzson, az ORFK Gazdaságvédelmi és Pénzhamisítás Elleni Osztály vezetõje
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018