Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot

"Imádta minden percét" - katonának állt az özvegy, akinek tűzszerész férje 7 éve felrobbant

Tóth Orsolya otthonában kitüntetések, fotók, oklevelek jelzik Kozár Gábor tűzszerész emlékét, aki 2016 júliusában három társával halt meg egy volt szovjet lőtéren.

"Aznap, amikor a robbanás történt, éjszakás voltam, mentem volna dolgozni a kórházba. Előző nap még tudtam beszélni Gáborral telefonon, de másnap már nem értem el. Aztán a parancsnoka hívott a szörnyű hírrel" – emlékezett vissza férje, Kozár Gábor tűszerész halálának napjára a Blikknek adott interjúban Tóth Orsolya.

2016. július 1-jén az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerészei úgynevezett éles műveleti feladatot hajtottak végre: akkor már jó ideje folyt az egykori bombavetőtér mentesítése. Sok fel nem robbant légibomba maradt a helyszínen a szovjet csapatok kivonulása után, a honvédség szakembereinek feladata volt ezek felszámolása.

A gyújtószerkezet eltávolítása ellenére az egyik robbanótest mégis működésbe lépett. A detonáció teljesen váratlan volt, a hivatalos jelentés szerint a bombában lévő robbanóanyag szerkezetében – a több évtizednyi szunnyadás során – olyan kémiai változások indultak meg, amelynek következtében az eszköz instabillá vált, ez okozhatta a robbanást.

A helyszínen tartózkodó öt katonából négy életét vesztette, egyetlen társuk, Tóth Péter élte túl a robbanást.

A kezdeti sokk után Tóth Orsolyába egyre erősebb volt a kérdés: mit szeretett annyira Gábor a katonaságban? Elmondása szerint Kozák Gábor "imádta minden percét" a tüzérkedésnek, nemcsak munka volt számára, ez volt a hobbija is. A férfi özvegye

a baleset után néhány hónappal elhatározta, ő is katonának áll.

Korábban egészségügyis tanulóként a Honvédkórházban volt gyakorlaton, intenzíves nővérként is dolgoztak közösen férjével. Tóth Orsolya most a honvédség egészségügyi kiképző bázisán dolgozik, a katonákat tanítja a harctéri sebesültek ellátásra. Eleinte nagyon nehéz volt azzal szembesülnie, hogy azt oktatja a többieknek, amire akár az ő férjének is szüksége lehetett volna, ha nem hal meg, csak megsebesül a robbanásban, de minden nap érzi, hogy az élet nem véletlenül sodorta erre a területre.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×