Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

173 kis állat született idén a Nyíregyházi Állatparkban

Több mint 170 állatcsemete született 2015-ben a Nyíregyházi Állatparkban, amely a búcsúzó évben kategóriájában az Európa legjobb állatkertje címet is megkapta - közölte az intézmény igazgatója az MTI-vel.

Gajdos László elmondta, hogy összesen 173 kis állat látta meg a napvilágot a nyírségi állatkertben, ahol a híres Sóstói-erdő 35 hektáros területén a világ szinte minden tájáról több mint ötezer állat él.

A sztár állatcsemete az afrikai elefántborjú volt, amelynek a látogatók a Kito nevet adták, amely szuahéli nyelven "féltett gyermeket, drága kincset" jelent.

Az állatkert vízilótavában utódot hozott a világra a törpevíziló mama is: a kicsi már a második vízilóborjú, amely a rendkívül veszélyeztetett fajból Nyíregyházán született.

Az igazgató hozzátette: a természetben nincsenek könnyű helyzetben a fókapopulációk sem, és ezért volt nagy öröm, amikor az Északi-tengeri borjúfókacsalád 2015-ben is szaporodott az állatparkban. A kis fókának, Bonifácnak szintén a látogatók adtak nevet.

Szapora volt a már 15 tagúra nőtt rénszarvascsalád is Nyíregyházán, egy hét alatt négy borjú született az agancsosoknál.

A világ legnagyobb macskáinak tartott szibériai tigriseknél is "kopogtatott a gólya": két kölyök született. Katja és Vladim egy hónapos korukban négy kilogrammosak voltak, és jó pár év kell még ahhoz, hogy elérjék az ivarérett 300 kilós testsúlyt.

Gajdos László megemlítette, hogy a borjúfóka és egy tevecsikó is a látogatók szeme láttára született a parkban. A csíkos farkú katták és a sárgaszakállas makik utódait pedig testközelből figyelhették a látogatók, hiszen a makik erdejébe bárki beléphetett és sétálhatott köztük a tavaszi-nyári időszakban.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a Nyíregyházi Állatpark Anthony Sheridan független állatkerti szakértő alapítványának minősítése szerint a 250 ezer és 500 ezer közötti látogatói kategóriában két dán intézménnyel holtversenyben megkapta az Európa legjobb állatkertje címet. A szabolcsi megyeszékhely állatkertjében 2015-ben - hasonlóan az egy évvel korábbihoz - több mint 430 ezer lett a látogatók száma.

Gajdos László kiemelte: a nyíregyházi a leglátogatottabb vidéki állatkert Magyarországon és a város lakosságszámához viszonyítva a leghatékonyabban működő is. Működéséhez nem használ fenntartói támogatást, bevételeiből tartja fenn magát, így mint gazdasági vállalkozás is az egyik legeredményesebb az ország állatkertjei között.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×