Infostart.hu
eur:
364.25
usd:
330.93
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Mi érdemelte ki az idei citrom-Nobel-díjat?

A szultán 888 saját gyerekének valószínűsége, 200 méhcsípés a legfájdalmasabb terület azonosítására és az emlősök átlagos vizelési ideje: csak néhány tudományos kutatási téma azok közül, melyek idén kiérdemelték a citrom-Nobelnek is nevezett IgNobel-díjat, amelyet tíz kategóriában adtak át a Harvard Egyetemen.

A péntekre virradóan 25. alkalommal megrendezett gálát több mint ezer néző követte figyelemmel, az ünnepségen, mint minden évben, valódi Nobel-díjasok is részt vettek.

Elisabeth Oberzaucher, a Bécsi Egyetem matematikusa az után kutatott, lehetséges volt-e, hogy Iszmáil marokkói szultán 888 gyermeket nemzett. A szultán 1727-ben véget ért, közel 30 éves uralkodása alatt nemzett ennyi utódot a "konzervatív becslések" szerint. A kutatók kiderítették: lehetséges volt, sőt ehhez mindössze 65 asszony is elegendő - Iszmáil szultán háremében pedig 500 nő élt.

Michael Smith, a Cornell Egyetem végzős hallgatója 2012-es méhszúrásos vizsgálatáért kapott IgNobel-díjat: mintegy 200 alkalommal szúratta meg magát méhekkel, hogy megállapítsa, a legfájdalmasabb területek az orrlyuk, az alsó ajak és a nemi szervek.

Patricia Yang amerikai kutató fizika kategóriában kapta meg az "elismerést": arra jött rá tudományos kutatása révén, hogy az emlősök húgyhólyagja átlagosan 21 másodperc alatt ürül ki.

A hollandiai Max Planck Intézet három nyelvésze, Mark Dingemanse és kollégái arra jöttek rá, hogy a világ szinte minden nyelve használja a "huh" szót.

Az 1991-ben alapított IgNobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akik tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik. Az alapítók honlapján is közzétett mottó szerint elnyeréséhez a kutatóknak "először meg kell nevettetniük az embereket, majd elgondolkodtatni őket". Az IgNobel eredményhirdetése minden évben a "komoly" Nobel-díjat megelőző héten zajlik a Harvardon.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Az orosz bankok elkezdhetnek legálisan kriptózni, a nemzetközi fizetéseknél lesz ennek nagy haszna

Az orosz bankok elkezdhetnek legálisan kriptózni, a nemzetközi fizetéseknél lesz ennek nagy haszna

A nemrégiben elfogadott új kriptovaluta-törvény nyomán a jövő év során komoly piaci részesedést szerezhetnek a külkereskedelmi ügyletekben a belföldön kibocsátott, rubelalapú stablecoinok – nyilatkozta a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank egyik felső vezetője a Reuters hírügynökségnek. A nyugati szankciók miatt a hagyományos devizák használatából kiszoruló orosz vállalatok egyre inkább a digitális fizetőeszközök felé fordulnak nemzetközi tranzakcióik lebonyolításához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×