A vád szerint a két, akkor 10. osztályos fiú Kaposváron egy elhagyatott tóhoz csalta osztálytársát, ott kővel, fával és egy vésővel brutális módon bántalmazták, mellmagasságból súlyos betondarabokat ejtettek az arcára, majd az eszméletét vesztett fiút a tóba dobták.

Két nappal a gyilkosság után V. Dávid és K. Mihály beismerő vallomást tett, azóta előzetes letartóztatásban várták a tárgyalást.

A fiatalok azért ölték meg korábbi barátjukat, mert - mint mondták - a fiú eltávolodott tőlük, lekezelően, nagyképűen viselkedett, agresszíven bánt velük.

Vadócz Attila tanácsvezető bíró az ítélet kihirdetése után elmondta: noha sokféle találgatás volt arra vonatkozóan, miért ölték meg barátjukat a vádlottak, a bíróság és a szakértők sem találtak más magyarázatot a gyilkosságra, mint azt, amit maguk is elmondtak; "egyszerűen idegesítette őket a fiú", ezért elhatározták, hogy megölik.

Közölte: a bíróság enyhítő körülményként figyelembe vette a vádlottak beismerő vallomását, és azt, hogy megbánták tettüket és bocsánatot kértek. Súlyosbító körülménynek tekintette ugyanakkor, hogy társtettesként, előre kitervelten, és ittasan követték el a bűncselekményt.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. Az ügyben jogerős ítéletet a Pécsi Ítélőtábla hoz majd.

Az ítélet kihirdetését követően Szabó H. Gábor, az áldozatot és családját képviselő ügyvéd újságíróknak azt mondta: korrekt ítélet született.