eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

Minden kiderül a Beatles-ről negyven év után

A Beatles 1964-ben meghódította Amerikát, és rajongók milliói akartak mindent tudni róluk. De nemcsak ők, hanem különböző hivatalos illetékesek, titkos és kevésbé titkos szolgálatok is élénken érdeklődtek a négy gombafejű iránt.

A Beatles-dossziék, amelyeket a londoni Kew Gardens-ben, a brit nemzeti archívumban őriznek, most nyílnak meg közel 40 év után, hála egy amerikai kutatónak, Mario J. Cereghinónak. Az akták diplomáciai, rendőri jelentéseket, jogi és pénzügyi dokumentumokat is tartalmaznak, tovább színesítve a Beatlesről és a Beatles-jelenségről alkotott képet.

A brit külügyminisztérium például részletesen foglalkozott az 1964. február 11-i, a washingtoni brit nagykövetségen rendezett fogadással, miután a Daily Express című lapban megjelent, hogy a David Ormsby-Gore nagykövet által adott partyn a biztonsági emberek bántalmazták az együttes tagjait. A brit tárca jelentést kért az esetről.

Később elterjedt, hogy az egyik diplomata felesége ollóval belenyírt Ringo Starr hajába, hogy így szerezzen egy Beatles-trófeát, de aztán kiderült, hogy a tettet a nagykövetség körül tomboló rajongólányok egyike követte el. Õfelsége külügyérei azonban csak akkor nyugodtak meg, amikor Brian Epstein, az együttes menedzsere köszönetet mondott "a csodálatos estért".

Két évvel később a tokiói brit nagykövetség arról panaszkodott a felettes szervnek, hogy a Gombafejűek nem mentek el a tiszteletükre tervezett fogadásra - éppen a washingtoni eset miatt. Japánban komolyabb gondok voltak, miután a brit külképviselet olyan információ birtokába jutott, hogy a zenekar fanatikus ellenségei a fiúk életére törnek. A tokiói jelentésből megtudható, hogy a japán hatóságok is tisztában voltak a Beatles fenyegetettségével, és szigetországi fellépésükre 35 ezer rendőrt mozgósítottak - annyit, mint az 1964-es tokiói olimpiára.

1967-ből származnak azok az iratok, amelyek azt bizonyítják, hogy a zenekar szeretett volna megvásárolni egy kis Égei-tengeri szigetet, hogy távol a sajtótól és a hívek őrületétől tagjai nyugodtan tudjanak dolgozni. Az ügyet titkosan kezelte a londoni pénzügyminisztérium, de fennmaradtak azok a levelek, amelyek a tárca és a brit nemzeti bank között születtek e tárgyban. Az üzlet végül nem jött létre.

1968-ban került be először John Lennon a New Scotland Yard bűnügyi aktáiba, miután októberben a rendőrség házkutatást rendelt el londoni otthonában, és őrizetbe vették az akkor még csak vele élő későbbi feleségével, Yoko Onóval együtt marihuána birtoklása miatt. A bulvársajtó természetesen rávetette magát az ügyre, már ott tolongtak a paparazzók a házkutatás idején a Montague Square-en. Az ügyből parlamenti interpelláció lett, Arthur Lewis munkáspárti képviselő azzal vádolta a rendőrséget, hogy valaki előre értesítette a sajtót. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy Lennonék megúszták az ügyet egy 150 fontos pénzbüntetéssel.

1970. márciusában viszont már arról született rendőrségi anyag, hogy egy szigorú erkölcsi londoni nyugdíjas közszeméremsértésért feljelentette Lennont és az ő obszcénnek tartott rajzait kiállító galéria tulajdonosát. Hatósági döntés értelmében bezárták a galériát és Lennon 8 rajzát elkobozták.

A Kew Gardens őriz egy dokumentumot, amely a brit legfelsőbb bíróságtól származik 1971-ből: a Beatles szomorú végéről tanúskodik, amikor Paul McCartney pert indított a zenekar többi tagja ellen a feloszlás után osztozkodás érdekében. Ebben fontra pontosan rögzítették a négy liverpooli fiú minden jövedelmét, amit zenével, jogdíjakkal és egyéb üzletekkel kerestek.

Címlapról ajánljuk

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×