A tisztes munka világnapja alkalmából az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közös kiáltványban emelte fel szavát a minőségi munkahelyekért törvény (Quality Jobs Act) európai uniós szabályozásának támogatásáért. Arra kérik a kormányt, hogy támogassa a minőségi munkahelyekért törvényt, az Európai Bizottság kezdeményezését.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint meghatározott jogszabályokkal valóban elérhetőbbek lennének a minőségi munkahelyek Európában. „Az Európai Unió munkavállalói is minőségi munkahelyeket várnak el, ezt jogszabályokban kellene rögzíteni, nem csak hétköznapi elvárásokban, a kétséges megvalósítás mellett – hívta fel a figyelmet Zlati Róbert az InfoRádióban.

Munkahelyi mentális megterhelés

Egész Európában jellemző a munkahelyi túlterheltség. Magyarországon az utóbbi időben munkaerőhiány tapasztalható. A termelés szintje is csökkent az elmúlt időszakban, ezáltal a munkavállalóknak a leterheltsége nem változott.

„Ma egy embernek sok esetben több munkakört kell ellátnia, sok a túlóra és nagyon rossz a munka-magánélet egyensúlya”

– sorolta.

Az Európai Bizottság beterjesztett javaslata hat kulcsterületen kezdeményez jogszabályi rendezést. Az egyik a mesterséges intelligenciáról szól, illetve az algoritmikus irányításról a munkahelyeken.

„A fő elvárás, hogy a kritikus munkajogi döntéseket ne vegye át a mesterséges intelligencia, hanem mindig legyen benne emberi felügyelet. Régi és folyamatos elvárás a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, és most különösen a pszichés kockázatoknak a megelőzése. A megbetegedések és a balesetek társadalmi költsége jelentős, a GDP 3,3 százalékát teszi ki” – ismertette a szakszervezet elnöke.

Továbbképzés és home office

A munkavállalói jogok védelme kapcsán, különösen az alvállalkozói láncokban és a munkaerő-közvetítés során, elvárható az egyenlő bánásmód biztosítása. „A digitális átállás ne jelenthessen tömeges munkahelyvesztést, illetve a munkavállalók ingyenes át- és továbbképzéshez való jogát is biztosítani kell, akár a munkaidőn belül” – figyelmeztetett.

A távmunkára is kitértek a felhívásban. A mai technológiák mellett a munkaidőn kívül is elérhetőek a munkavállalók, ezért szükséges a lekapcsolódáshoz való jog. Emellett a szociális partnerek szerepére is felhívják a figyelmet, mert a szakszervezeti jelenlét biztosít kollektív tárgyalásokra lehetőséget.

„Az Európai Unió minimálbér irányelve is elvárja azt, hogy bővüljön a korrektül szerződés lefedettsége, és Magyarország ebben a témakörben is hátul kullog”

– jelezte Zlati Róbert.

A szakszervezetek készek javaslataikkal támogatni a kormányzati álláspont kialakítását, és nyitottak a további szakmai egyeztetésekre. A Tisza-kormány már a kampány során is kitért arra, hogy a magyarországi szociális párbeszédet, illetve az érdekegyeztetés rendszerét át kell alakítani. „Ebben a Magyar Szakszervezeti Szövetség egyetért, de sajnos ez sem megy olyan gyorsan, mint ahogy nagyon sokan szeretnék. Reményeink szerint idén, az érdekegyeztetés rendszerében történhet látványos előrelépés – hangsúlyozta a szakszervezet elnöke.

A cikk alapjául szolgáló interjút Barkóczi Bence készítette.