Infostart.hu
eur:
366.34
usd:
326.35
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Heves vármegye határát jelzõ új közúti tábla a 23-as fõúton Mátraballa közelében 2023. január 2-án. Az Alaptörvény 11. módosítása értelmében 2023. január 1-jétõl a megyék neve vármegyékre változott.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Nagytakarítást végzett a kormány Magyarországon

A Magyar Közlöny kiadványában a közigazgatási terminológia egységesítése megjelent: az összes szövegben a „vármegye” és „főispán” elnevezések helyett a „megye” és „kormánymegbízott” kifejezések lépnek életbe, számos törvényben egyidejűleg.

Nem történt lakossági pénzügyeket, gazdasági szabályozást, költségvetési vagy energiaügyi intézkedést érintő változás – jelzi a Magyar Közlöny.

Ezzel a lépéssel a kormány a megyei közigazgatás egységes és aktuális terminológiára való átállását valósítja meg, ami elsősorban jogalkalmazási tisztaságot és átláthatóságot szolgál.

Az összes hatályos törvény és jogszabály szövegében, ahol eddig a „vármegye”, „vármegyei”, „vármegyeszékhely”, „főispán” kifejezéseket használták, a jogalkotó mostantól az egységes és modern „megye”, „megyei”, „megyeszékhely”, illetve „kormánymegbízott” terminológiát alkalmazza.

Ez nem strukturális közigazgatási változás, hanem elsősorban a nyelvi és fogalmi korszerűsítés, amely összhangba hozza a jogszabályok nyelvezetét a jelenlegi közigazgatási rendszert tükröző terminológiával – hívják fel a figyelmet.

A módosítás kiterjed mintegy 170 törvényre és számtalan jogszabályi helyre, beleértve a közlekedési, adózási, szociális, közigazgatási, igazságszolgáltatási, választási, helyi önkormányzati és egyéb területeket.

A törvény legnagyobb része október 1-jén lép hatályba.

Egyes záró rendelkezések 2027. január 1-jén lépnek hatályba.

A változás jelentősége a jogalkalmazás és a közigazgatás nyelvezetének egységesítésében és egyszerűsítésében rejlik, elősegítve ezzel a jogalkalmazók és állampolgárok számára a jogszabályok könnyebb értelmezését.

Nem jár közvetlen anyagi hatással, nem módosulnak a közigazgatási struktúrák, feladatkörök vagy finanszírozás, így nincs közvetlen pénzügyi vagy gazdasági hatása a lakosságra vagy vállalkozásokra – fogalmaz a közlemény.

Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Korlátozzuk a kukoricaimportot, az olcsóbb hús és takarmány viszont bejöhet – Interjú hamarosan

Korlátozzuk a kukoricaimportot, az olcsóbb hús és takarmány viszont bejöhet – Interjú hamarosan

Idén már szinte biztos, hogy kevés lesz a jó minőségű hazai kukorica, miközben a feldolgozóiparnak, a takarmánygyártásnak és az állattartásnak egyszerre lenne szüksége rá. Az import korlátozása ráadásul könnyen visszás helyzetet teremthet: amit nem alapanyagként, kukorica formájában hozunk be, az később olcsóbb takarmányként, húsként vagy más feldolgozott termékként ugyanúgy megjelenhet a magyar piacon. A Portfolio hamarosan megjelenő interjújában Reng Zoltánnal, a Hungrana vezérigazgatójával, Varga Ákossal, az UBM Csoport Igazgatósági elnökével és Antal Gáborral, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatójával arról beszélgetünk, meddig lehet kezelni a kukoricahiányt, mekkora versenyhátrányt okoz a drágább alapanyag, és mi kell ahhoz, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság hosszú távon is talpon maradjon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×