Az előrejelzések egy újabb, Afrikából érkező hőhullámra figyelmeztetnek, amelynek következtében Európa felett ismét egy úgynevezett hőkupola alakulhat ki, csapadékként zárva magába a forró levegőt és helyenként mintegy 40 fokos meleget hozva. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője szerint az extrém meleg időszakok károsak lehetnek a hazai állóvizek számára.

„A sekély állóvizeink különösen kitettek a klímaváltozás hatásainak. Nyilván a nagyobb meleg nagyobb vízfelület párolgást okoz, és nagyobb vízháztartási deficithez vezet. Amikor ez csapadékhiánnyal párosul, akkor nincs akkora utánpótlása ezeknek a tavaknak, amely képes lenne a vízszintet stabilizálni, és tartósan alacsony vízállások várhatók, ami a vizek ökoszisztémájára is jelentős hatást gyakorol” – mondta a szakember az InfoRádióban.

Bíró Tibor arról is beszélt, mit okozhat, ha a mindennapok részévé válnak az esőzésmentes nagy melegek. Kijelentette:

a csapadékhiány az elmúlt években olyan mértékben kumulálódott, ami már nagyon jelentősnek mondható, és ez a víz hiányzik a vízgyűjtőkből is, és a tavakból is.

Amikor a párolgás és a csapadékhiány miatt ilyen szintű a vízgyűjtő területeken a leürülés, akkor jóval kisebb az úgynevezett lefolyásképző csapadék mennyisége, ami gátolja a tó utánpótlását – magyarázta.

Most ennek lehetünk szemtanúi, például a Velencei-tavon már alulmúltuk a valaha mért legkisebb vízállást – mondta az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. De a Balaton esetében, ahol a nyári, szabályozott vízállásnak 120 centiméternek kellene lennie, már tavasszal sem sikerült ezt a szintet előállítani, mert az őszi-téli időszakban sem érkezik annyi csapaték a vízgyűjtő területekre, ami ki tudná alakítani ezt a kívánt vízszintet. A jelenlegi 70 centiméteres állás tehát egyáltalán nem megszokott – szögezte le.

Bíró Tibor szerint a sekély tavak vízszintje természetes módon is jelentősen változhat, van egyfajta természetes vízjátéka, így korábban is előfordultak már szélsőséges helyzetek. A Velencei-tó például többször is kiszáradt, de amióta mesterségesen szabályozzák a vízutánpótlását, eddig mindig sikerült valamennyi vizet biztosítani a tó számára.

A szakértő arra is kitért, hogy a veszélyben lévő állóvizek, a többi között a Velencei-tó számára mi lehet a megoldás. Mint mondta,

ha a klímaváltozási előrejelzéseket figyelembe vesszük, és szeretnénk a Balaton és a Velencei-tó felületét megőrizni, akkor a jövőben vízutánpótlásról kell gondoskodni, lévén egyre kevesebb csapadék prognosztizálható.

Mi több, előfordulhat, hogy megszűnik az összefüggő víztükör – ez a Velencei-tavon már most is tapasztalható –, és még a Balatonnál is lesznek lefűződések. Ha tehát az utóbbi tó vízfelületét szeretnék megőrizni, akkor nagy valószínűséggel gondoskodni kell a vízutánpótlásról más vízgyűjtő területek vízkészleteit igénybe véve.

Bíró Tibor hozzátette, fel kell készülni arra is, hogy a jövőben a hazai tavak élővilága is jelentősen megváltozhat.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó S. Gergő készítette.