A mezei nyulat is megbetegítő új myxoma vírus jelenlétét laboratóriumi vizsgálatokkal elsőként Magyarországon a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Virológiai Osztályának együttműködésével szerveződött kutatócsoport igazolta. A szakemberek szerint a betegség terjedése elkerülhetetlen, különösen azokon a területeken, ahol a szúnyogpopuláció még aktív. A vírus megjelenése komoly aggodalomra ad okot, hiszen a betegség a legtöbb esetben végzetes kimenetelű és gyorsan terjedhet a hazai nyúlpopulációban.

Myxomatózis az emberre nem veszélyes, de a nyulakban olyan súlyos tüneteket okoz, hogy belepusztulnak – mondta az InfoRádióban az Állatorvostudományi Egyetem egzotikus állat-, vad-, hal és Méhegészségügyi Tanszékének vezetője. Gál János ismertetése szerint a betegséget egy DNS-vírus okozza, amelyet szúnyogok oltanak át fogékony gazdára, de más élősködők is szerepet játszhatnak a terjesztésében, a nyúlban élősködő bolhák is. „A vírus behatolva a szervezetbe elszaporodik, majd betör a véráramba, és a belső szervekben ismét szaporodik. Végül ismét betör a véráramba és eljut a számára kedvező helyekre, így a bőrbe is, ami már klinikai tüneteket eredményez" – magyarázta a professzor.

A jellegzetes bőrtünetek, a szemhéjon, az ajaktájékon vagy az ivarszerveknél megjelenő göbök, hólyagok. A legyengült állatokban kialakulhat kötőhártya-gyulladás, illetve heveny orrüregi gyulladás is.

„A kötőhártya-gyulladás, a szemhéj-duzzanat zavarja a nyulakat a tájékozódásban, ezért nehezebb számukra a táplálékfelvétel, illetve vélhetően

kevésbé érzékelik a veszélyt jelentő ragadozókat”

– mondta Gál János.

Az Állatorvostudományi Egyetemre október 1-jén bekerült két, myxomatózossal fertőzött nyúl közúti balesetben pusztult el. Mint a szakember mondta, vélhetően tájékozási zavar miatt tévedhettek az úttestre ezek a példányok.

Vadászok a pácban

A Békés vármegyei vadászok szerint is aggasztó a kór terjedése.

„Békés apróvadas jellegű terület, jellemzően az őz és a mezei nyúl, valamint a fácán adja a bevétel nagy részét” – nyilatkozta az InfoRádiónak a Területi Vadászkamara titkára és a Vadász Szövetség fővadásza. Boros Ferenc felhívta a figyelmet, hogy a mezei nyúl gazdasági jelentősége kiemelt: százezer nyúl él a vármegyében, ebből éves szinten 38 ezer kerül hasznosításra, elég jelentős bevételi forrás ez a vadásztársaságok számára.

A kockázat nagyságát mutatja, hogy Békésben december 2-ára szakmai értekezletet hívtak össze a mezei nyulak myxomatózisának magyarországi megjelenése miatt.

Nébih és a Soproni Egyetem kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a házi nyulak vakcinázása a járvánnyal érintett térségekben kiemelt fontosságú. A fertőzött vagy elhullott állatokat azonnal jelezni kell a hatósági állatorvosnak és a kutatócsoportnak.