Az MCC által szervezett nemzetközi konferencia arra kereste a választ, hogy a globalizáció utáni időszakban, a regionalizálódás kapujában mi várható. Abban a korban, amikor véget ér a gazdasági globalizáció, a világpiacba fektetett korlátlan bizalom és a neoliberális gazdaságpolitika, Európának milyen szerepe van, milyen szerepe lehet – mondta az InfoRádió kérdésére Lénárt Sándor, a Mathias Corvinus Collegium jogi iskolájának és nemzetközi jogi műhelyének vezetője.

A lényegi kérdés a Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint, hogy miként kell igazítani az EU belső intézményi struktúráját és döntéshozatali mechanizmusát ahhoz, hogy képes legyen válaszokat adni a gazdasági, innovációs vagy migrációs kihívásokra.

A konferencia nyitó panelbeszélgetésén egy unión belüli és egy unión kívüli álláspontot ismerhettek meg a résztvevők, a témát ugyanis egy francia és egy török professzor vitatta meg. Lénárt Sándor szerint abban egyetértés volt, hogy ha Európa megfelelő, gyors és hatékony válaszokat kíván adni mind a belső, mind a külső kihívásokra, akkor lazább intézményi struktúrát kell kínálnia, régebben ezt nevezték úgy, hogy a koncentrikus körök Európája. „Egy olyan konstrukció, amiben a különböző tagállamok bizonyos jogokból és kötelezettségekből képesek vagy tudnak választani, és el tudják dönteni, hogy az integráció melyik részéhez is kívánnak csatlakozni” – tette hozzá.

Egyetértés volt abban is, hogy Európa nagy lemaradásban van az innováció terén, a mesterséges intelligencia hasznosítását kínáló cégek jelenlétében. A lemaradás csökkentéséhez a szabályozási környezetet kéne igazítani, nem lenne szabad túlszabályozni. „Ez nem csak versenyképességi szempontból fontos – tette hozzá a Károli Gáspár Református Egyetem docense –, hanem azért is, hogy Európa képes legyen megvédeni a kritikus iparágait és infrastruktúráját egy olyan korban, amelyet az Egyesült Államok és Kína közötti versengés jellemez.”