Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 13-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Irgalmatlan büntetéssel indul a parlamenti szezon, nőverési ügyről van szó

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága kezdeményezte, hogy vonják le Szabó Tímea (Párbeszéd) fizetését, miután a képviselő egy bizottsági ülésen engedély nélkül felmutatta a bántalmazott Orosz Bernadettet ábrázoló fotót.

A politikus a nők elleni erőszakról szóló vita kapcsán használta a képet, hogy bemutassa az állami védelem hiányosságait - írja a telex.hu.

A bizottság elnöke, Vejkey Imre (KDNP) javaslatára született a döntés, arra hivatkozva, hogy a

parlamenti házszabály tiltja a szemléltető eszközök előzetes engedély nélküli használatát.

Szabó Tímea a döntés után közölte, büszkén vállalja a büntetést, ha ez az igazság ára.

Orosz Bernadett ügye országos figyelmet kapott, miután 2018-ban súlyos bántalmazás áldozata lett. A bántalmazás után közzétett fotói, melyek szerint a veréssel az arcát felismerhetetlenségig eltorzították, nagy felháborodást váltottak ki. A nő azzal vádolta párját, egy nyugalmazott katonatisztet, hogy többször is megverte őt.

A jogi eljárás több éven át húzódott, és az ítélet nagy visszhangot váltott ki. Első fokon két év börtönbüntetést kapott az elkövető, azonban a másodfokú bíróság fél évvel csökkentette a büntetést.

A bíróság az enyhítés indokaként hivatkozott arra, hogy a bántalmazó elvesztette a tiszti állását. Orosz Bernadett az ítélet után csalódottságának adott hangot, úgy érezte, a jogrendszer nem nyújtott kellő védelmet a nők elleni erőszak áldozatainak. Ügye azóta a kapcsolati erőszak elleni jogi fellépés szimbólumává vált.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×