Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Nyitókép: Getty Images

Plusz tíz nap pótszabadságot kérnek az újdonsült édesapáknak

Az egyesület indoklása szerint az aktív apai jelenlét csökkenti a válási hajlandóságot, támogatja az anyák munkába történő visszatérését, segíti a gyermekek egészséges fejlődését és növeli a lojalitást a munkáltatók felé.

Felhívást tett közzé az Apa Akadémia, hogy gyermekük születését követően az édesapáknak járó tíz nap szabadság valóban tíz nap legyen. Magyarországon ugyanis a hatodik naptól az apák csak a távolléti díj 40 százalékát kapják meg. A szervezet azt is szorgalmazza, hogy emelkedjen a duplájára a szabadság időtartama, több európai országban ugyanis húsz nap az apaszabadság alsó határa.

Magyarországon 2023 előtt öt nap pótszabadság járt az újdonsült édesapáknak, egy európai uniós irányelv azonban minimum tíz napot írt elő, így itthon is erről született döntés tizenkét évvel ezelőtt. Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója szerint az apaszabadság valóban óriási segítség, de nem a jelenlegi formájában. Azt gondolja, magasabb összegnek kellene lennie a távolléti díjnak, illetve több pótszabadságot érdemelnének az édesapák.

Az Apa Akadémia alapítója az InfoRádióban elmondta: bizonyos körökben nem is értik, mi szükség van az apaszabadságra, ami szerinte „egy nagyon rossz üzenet”, és egyben szimbolikus is idehaza. Tulajdonképpen általánossá vált vélekedés, hogy az édesapáknak elég az öt nap pótszabadság, ha pedig több időt szeretnének tölteni újszülött gyermekükkel, akkor vegyenek ki maguk több szabadságot.

Léder Lászlónak az a tapasztalata, hogy a jobb életkörülmények között élő apák általában élnek a lehetőséggel, és akár plusz szabadságot is kérnek gyermekük születésekor, de

az életkörülmények miatt vagy egzisztenciális okokból ezt nem minden édesapa engedheti meg magának.

Nem csak a fizetések mértékében van különbség. Európa több országában ugyanis évről évre növelik az apaszabadság időtartamát. Léder László kiemelte: bizonyos országokban akár több hónap is jár az apáknak, ami „megmenti a családok életét”, hiszen ez óriási segítség az édesanyáknak, illetve a szempontok között nem utolsó a sorban, hogy „az apa így igazán megélheti az apaságot”.

Úgy véli, az apai szülőszabadság egy „kipróbált eszköz, ami sok országban nagyon jól működik”. Az Apa Akadémia azt szeretné, hogy Magyarországon is húsz munkanapot válthassanak ki szabadságra az édesapák úgy, hogy megkapják a teljes fizetésüket az adott hónapban a munkahelyükön.

Kezdeményezésükről családszervezetekkel, döntéshozókkal is konzultáltak már. Az Apa Akadémia közleményében kutatási adatokra is kitér. Ezek szerint az aktív apai jelenlét csökkenti a válási hajlandóságot, támogatja az anyák munkába történő visszatérését, segíti a kisgyermekek egészséges fejlődését, csökkenti a kisgyermekes apai depresszió mértékét és növeli a lojalitást a munkáltató felé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×