Infostart.hu
eur:
359.98
usd:
309.33
bux:
132239.94
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Aligátorteknős (Chelydra serpentina) a Nyíregyházi Állatparkban átadott új Viktória-házban 2014. december 5-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Az ember ujját is leharaphatja a betiltott hüllő, amelyből most kettőt is befogtak Magyarországon

Aligátorteknőst 2015 óta nem lehet tartani Magyarországon, mégis felbukkan időnként egy-egy veszélyes példány a természetben.

Aligátorteknőst találtak Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az egyedet befogták, majd a Nyíregyházi Állatparkba került. Az aligátorteknős a teknősök, sőt a hüllők világának egyik legismertebb, ikonikus képviselője, a rokon keselyűteknőshöz hasonló, jellegzetes küllemű, meglehetősen erős harapású, csőrszerű állkapcsú állatot szinte mindenki ismeri, ha máshonnan nem, természetfilmekből és állatkertekből. A faj az Egyesült Államok, illetve Kanada területén őshonos, éppen ezért alapból igencsak meglepően hathat, ha az ember a hazai természetben sétálva, egy tóban lubickolva bukkan egy példányra.

Varga Attila zoológus, a Nyíregyházi Állatpark akváriumkurátora a 24.hu-nak elmondta, már tíz példányt fogtak be Magyarországon, az egyedek mintegy harmada vadon befogott volt, a többit korábbi gazdáik szolgáltatták be. A mostanival együtt jelenleg nyolc aligátorteknőst tartanak. A fajt korábban legálisan is lehetett tartani, ám a potenciális veszélyei miatt csal állatkertek tarthatják törvényesen, de a 2015-ös tiltás ellenére továbbra is népszerű a hobbisták körében.

A taktai aligátorteknős 18,8 kilogrammos, a faj maximális tömege 35 kiló. A faj sok más teknőshöz hasonlóan meglehetősen hosszú élettartamú, akár 60 évig is elélhet. Amíg a faj nem szaporodik, addig nem jelent komolyabb veszélyt az ökoszisztémára, a tényleges fenyegetéshez több százas, esetleg ezres állomány kellene. Egyedi szinten azonban fogyaszthatja a hazai állatokat, akár védett fajokat is.

„Rendkívüli módon opportunista ragadozóról van szó, az ízeltlábúaktól kezdve a kisebb emlősökön és halakon át a vízimadarakig gyakorlatilag mindent le tud gyűrni. Az ember ugyan nem szerepel az étlapján, de azért képes bajt okozni” – mondta a szakértő. Az aligátorteknős a ragadozókkal, potenciális veszélyforrásokkal való találkozásra minden esetben harapással válaszol, ez egyébként elég sok vízi teknősre jellemző. Méretéből adódóan képes komolyabb sérülést is előidézni, az óvatlan ember akár az ujját is elveszítheti.

A Nyíregyházi Állatparknak most átadott egyed az intézetnél marad a korábbi hét példánnyal együtt. Amennyiben jelentkezik olyan állatkert, amely érdeklődik a faj iránt, és rendelkezik a szükséges tartóhellyel, továbbadhatják a teknősöket.

Címlapról ajánljuk
Nyilvános a kegyelmi ügy dokumentumainak egy része, Magyar Péter várja a többi iratot Sulyok Tamástól

Nyilvános a kegyelmi ügy dokumentumainak egy része, Magyar Péter várja a többi iratot Sulyok Tamástól

A kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumnál lévő, kedden nyilvánosságra hozott dossziéjának dokumentumaiból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét – jelentette ki a miniszterelnök rendkívüli, a dokumentumokat bemutató sajtótájékoztatóján.

Vissza a klubba? Vita robbant ki a vezetőváltásra készülő brit Munkáspártban

Szappanoperába való civakodással folytatódik a brit Munkáspárt vezetőválasztási drámája, amely egyben meghatározza, ki lehet Keir Starmer utódja a kormány élén. Most az robbantotta fel a közéletet, hogy az egyik esélyes visszaléptetné az országot az Európai Unióba. Egyetlen választókerület eldöntheti a brit kormányfői poszt sorsát, ha változott az emberek véleménye az ügyben.
Maradjon alapítványi fenntartású a Corvinus? – Interjú az egyetem rektorával

Maradjon alapítványi fenntartású a Corvinus? – Interjú az egyetem rektorával

Megőrizné az alapítványi fenntartású kétkamarás irányítási struktúrát a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Bruno van Pottelsberghe a Portfolio-nak adott interjúban elmondta: széles körű egyeztetéseket követően a héten új, szintetizált javaslatot készít a Corvinus jövőbeni irányítására vonatkozóan, amelyet a 2019-es modellváltás előtti állami fenntartású struktúra és a jelenlegi kekva-modell közötti kompromisszumként ír le. Javaslatának lényege, hogy egy hibrid irányítási modellt vezetne be, ahol minden akadémiai, tudományos hatáskör a többségében választott (oktatói, dolgozói, illetve hallgatói) tagokból álló szenátust illetné, viszont a költségvetéssel, a stratégiával és a rektor kinevezésével kapcsolatos döntési jogok részben egy ötfős – döntően külső tagokból álló – board, az Egyetemi Fenntartói Testület hatáskörébe tartoznának, amely a jelenlegi kuratóriumot váltaná fel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×