A Nézőpont Intézet rendezvényén az államtitkár arról beszélt, hogy Ukrajna uniós csatlakozása Magyarország szempontjából kulcsfontosságú témává vált amit európai szintre kell emelni. Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, hogy
a vita arról, hogy Ukrajna csatlakozzon-e az EU-hoz, nem jelent ukránellenességet vagy oroszpártiságot.
Szerinte nem lehet a tagállamok, és különösen a polgárok háta mögött dönteni erről a kérdésről, hiszen Kijevnek is meg kell felelnie minden követelménynek, mielőtt felvételt nyerhetne - számol be a mandiner.hu.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője rávilágított, hogy az Eurobarométer adatai szerint bár Közép-Európában – például Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Romániában – támogatják Ukrajna tagjelölti státuszát, de a teljes jogú tagságról szóló kérdésre már nem merték rákérdezni.
A Nézőpont Intézet saját közép-európai kutatása ennél jóval árnyaltabb képet fest: Csehországot és Horvátországot kivéve, a megkérdezettek többsége negatívan vélekedik Ukrajna uniós tagságáról.
Magyarországon és Szlovákiában a legmagasabb azok aránya, akik ellenzik Ukrajna uniós tagságát.
Boros Bánk Levente két fő érvcsoportot említett Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban. Az első csoportba a demokratikus és jogállami elvárások, a működőképes intézmények és a kisebbségi jogok biztosítása tartoznak. Boros Bánk Levente szerint Ukrajna ezek közül egyetlen feltételt sem teljesít. A második csoportban azok az érvek sorakoznak, amelyek Magyarország és a magyar emberek érdekeit veszélyeztetnék. Ide tartozik az ország bevételeinek esetleges csökkenése, az emberek megélhetése, biztonsága és Magyarország nemzetközi érdekérvényesítő képessége.
A Nézőpont Intézet 15 olyan érvet talált, amelyek szerint a magyar emberek számára hátrányos lenne Ukrajna uniós csatlakozása.





