Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Pixabay

Sportoló nemzet, ez a kormánycél - az ellenzék szerint volna fontosabb

Közel 237 milliárd forintot költ az állam jövőre a sport támogatására - hangzott el a 2026-os költségvetés tervezetének országgyűlési vitájában.

Az a cél, hogy Magyarország sportnemzet, egyúttal sportoló nemzet is legyen - mondta a 2026-os büdzsé parlamenti vitájában a fideszes Szabó Tünde, olimpiai ezüstérmes úszó, korábbi sportért felelős államtitkár.

A jövő évi költségvetésben a sportágazattal szemben megfogalmazott kormányzati elvárások elérésének érdekében 236,6 milliárd forint kiadási előirányzat szerepel - közölte a politikus.

"Fontos cél, hogy Magyarország a 2028-as Los Angeles-i olimpián is méltóképpen képviselje hazánkat és sportolóink az eddigiekhez hasonlóan a világ élvonalában tudjanak végezni. A szakmai programok és fejlesztések arra irányulnak, hogy a magyar csapat érdemben hozzájáruljon hazánk nemzetközi sportdiplomáciai és sporteredményességi presztízséhez, valamint tovább erősítse helyünket a világ vezető sportnemzetei között."

Szabó Tünde kiemelte, hogy az élsport stabil hátterének fenntartásában 2026-ban is jelentős szerepet játszik a Nemzeti Versenysport Fejlesztési Program.

"A kormány kiemelt figyelmet fordít a rendszeresen sportolók számának növelésére, a területi különbségek mérséklésére, ezáltal a lakosság egészségi állapotának javítására, a betegségmegelőzésre, amely intézkedések makrogazdasági hatásként hosszú távon jelentős mértékben hozzájárulhatnak az egészségügyi kiadások csökkentéséhez is."

Az ellenzéki felszólalók között volt olyan, aki aránytalannak tartotta a sport támogatását. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szóvá tette, hogy közoktatási felújításokra 4,3 milliárd forintot költenek, a kiemelt sportrendezvények támogatására viszont 38 milliárdot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×