Magyarország az Európai Unió ötödik legnagyobb méztermelő állama volt 2022-ben. Évente több mint 20 ezer tonna mézet gyűjtenek be itthon. A méz az egyik legelterjedtebb édesítőszer, a cukor után ezt használják a legtöbben, de emellett kiemelkedő élettani hatása is van. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei és az ágazatban végbemenő kedvezőtlen változások azonban jelentősen megterhelték a magyar méhész közösséget, csökkent a populáció, ezzel együtt pedig a megtermelhető méz mennyisége is – állapította meg elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A tanulmány szerzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta: az Európai Unió a világ legnagyobb méztermelője és mézimportőre is egyben,

körülbelül 600 ezer méhész 17 millió méhkaptárt működtet az uniós tagországokban,

és évente átlagosan 250 ezer tonna mézet, méhviaszt, propoliszt és virágport, valamint méhpempőt állítanak elő a gazdák.

A legjelentősebb méztermelő európai országok között tartják számon hazánkat is, de Spanyolországban, Németországban és Romániában is rendkívül magas az évente megtermelt mézmennyiség. Az elemző hozzátette: idehaza régi hagyománya van a méhészetnek,

jelenleg több mint 21 ezer méhészet működik Magyarországon, amelyek összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak.

A legtöbbet Bács-Kiskun vármegyében regisztrálták az utóbbi időben, ahol 2182 méhészet található és több mint 136 ezer méhcsalád él. Jelentős számú méhészet van még Szabolcs-Szatmár Bereg, Pest, Somogy, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is. A legkevesebb ilyen jellegű vállalkozást Komárom-Esztergom vármegyében rögzítették, ezzel együtt itt a legalacsonyabb a méhcsaládok száma is, 2021-ben 16 885 darab került be a nyilvántartásba.

A csaknem két évig tartó stagnálást követően kedvező fordulat állt be a méztermelésben, hiszen 2022-ben és 2023-ban is jóval a korábbi értékek felett állítottak elő mézet a méhészetekben. A termelési visszaesés mögött számos ok húzódik: a nyári aszályok, valamint a fák, növények virágainak gyors elszáradása is jelentősen befolyásolta a megtermelt mennyiséget, emellett pedig a tavaszi fagykárok is nehezíthetik a méhészek helyzetét. A méhpopulációk nagyobb számú pusztulása szintén károsan hat a méztermelésre, így ezek az okok gátolhatják, kiszámíthatatlanná tehetik a méhészetek működését. Az utóbbi évtizedben a termelési kedv is csökkent, ami további hatással volt a méztermelésre, sok méhészet fejezte be működését.

Az elmúlt három-négy évben azonban a tanulmány szerint ismét reneszánszát kezdi élni a méhészet. Egyre több, főként fiatal vállalkozó vág bele méztermelésbe. Ennek hátterében a pályázati lehetőségek javulása mellett (mezőgazdasági kisüzemek támogatása), a piaci helyzet átalakulása is húzódik.

Magyarország Európában is egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét.

2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül.

A koronavírus-járvány lecsengése után részben az infláció hatására itthon is jelentősen megemelkedett a méz ára, mára azonban stabilizálódott a helyzet. Szigethy-Ambrus Nikoletta közölte: a hazai mézfogyasztás nagyjából 90 százaléka lakossági felhasználású, a fennmaradó 10 százalékot pedig ipari létesítmények (például sütödék vagy cukrászdák) hasznosítják, ami azt is mutatja, hogy a méz árának alakulása meghatározó a fogyasztás szempontjából is. A KSH által közzétett nyers adatok szerint idén csökkent a méz átlagára: januárban egy kilogramm akácmézet átlagosan 5990 forintért lehetett megvásárolni,

októberre viszont 5790 forintra esett vissza az átlagár.

Ugyanakkor az előző években más tendencia volt megfigyelhető. Az elemző felidézte, hogy korábban volt olyan időszak is amikor a 7000 forintot is elérte a méz ára, mivel az elmúlt években az időjárási körülmények miatt kevesebb mézet tudtak termelni a gazdák, emiatt pedig maga a termék jelentősen megdrágult.

Az itthon megtermelt méz elsődleges felvásárlója Olaszország, Németország és Franciaország, az Európán kívüli államok közül pedig Japán vásárol nagyobb mennyiségben Magyarországról. Átlagosan a teljes mézexport 10-12 százaléka jut el a távol-keleti országba. Japán mellett megjelenik a magyar méz kivitelének célországai között az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és az Amerikai Egyesült Államok is.

Azokban az években, amikor a belföldi termelés nem tudja kielégíteni a fogyasztási igényeket, import termékekkel igyekeznek ellensúlyozni a hiányt. Az elsődleges importország, ahonnan méz érkezik Magyarországra az Ukrajna, innen általában a teljes behozott mennyiség 50 százaléka áramlik az országba. A magyar kereskedők ugyanakkor Spanyolországból, Törökországból és Németországból is felvásárolnak mézet.