A szokásos, mintegy 1,2 millió helyett csupán 600-700 ezer méhcsaláddal vágnak neki az idei szezonnak a magyar méhészek. A jelentős mértékű állománypusztulás világszerte nagy gondokat okoz, a szakemberek elsősorban a méheket támadó varroa atka elleni hatékonyabb védekezésben látják a megoldást. A hazai veszteségek különösen a mellékállású és hobbiméhészeket sújtották, a főállású gazdák jobban meg tudták védeni állományaikat.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádióban elmondta: az akácosok rendkívül érzékenyek a tavaszi fagyokra, amelyek idén megtizedelték a termést. A méztermelés szempontjából kiemelten fontos Bács-Kiskun vármegyében egyes április elejei reggeleken mínusz 5, mínusz 7 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek.

A fagy miatt kialakuló másodvirágzás általában sokkal rosszabb mézhozamot eredményez, de a visszaesés mértékét egyelőre nem lehet megjósolni. Évek óta komoly problémát jelent a téli csapadékhiány is, főleg az olyan fás szárú méhlegelőket érinti negatívan, mint a hárs, a szelídgesztenye vagy az akác.

Bross Péter jelezte: a középhegységekben, völgyekben szinte végig elfagyott az akác, csak a dombtetőkön maradtak meg a virágbimbók, illetve két áprilisi éjszaka a Duna-Tisza közén is jelentős károkat okozott a nagy hideg. Két héttel a tavaszi fagyok után már elkezdett zöldülni az akác, és azok a fák vészelték át jól a hidegebb időszakot, amelyek ágain másfél-két centis bimbók vannak. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke ugyanakkor hozzátette:

a fák többségének virágzata koromfekete, a hazai akácerdők csaknem kétharmadát érte kár a fagyok miatt.

Az akác május közepétől kezd virágozni, az idei méztermés mennyisége leginkább attól függ, milyen lesz idehaza az időjárás a következő hetekben.

Magyarország méhészeti nagyhatalomnak számít, a hazai gazdák egy átlagos évben körülbelül 30 ezer tonna mézet termelnek, és ennek a mennyiségnek a kétharmadát exportálják. A hazai mézkivitel mintegy kilencven százalékát Olaszország, Németország és Franciaország vásárolja fel.

Bross Péter megnyugtatott mindenkit: nincs veszélyben a belföldi akácmézellátás. Exportra idén várhatóan kevesebb jut majd, de már az elmúlt évtizedekben is érzékelhető volt a folyamatos csökkenés a kivitelben. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke megjegyezte: vegyes virágmézből is egyre kevesebbet tudnak értékesíteni a magyar gazdák, ami elsősorban azzal indokolható, hogy

a nyugat-európai mézkiszerelők a vám nélkül megvásárolható ukrán mézet és a rendkívül alacsony, 17 százalékos vámmal érkező kínai mézet részesítik előnyben.

Bross Péter elmondta: kilogrammonként másfél eurós áron szállítják Európába a kínai mézet, melynek ára tavaly további öt százalékkal csökkent a 2023-as évhez képest, ilyen árszinten pedig nem tudnak termelni az európai méhészek, akik jelentős versenyhátránya kerülnek.

Bross Péter úgy fogalmazott, a kedvezőtlen jelenségek miatt „egyre több a másodállású, hétvégi méhész”, mert ha nem tesznek így, megélhetési problémáik lennének. Sőt, egyes főállású méhészek úgy döntöttek, felhagynak a tevékenységgel, amit az érintettek közül többen is piaci értékesítési problémákkal indokoltak.

„A mézet mindig el lehet adni, viszont sajnos egyre gyakrabban olyan árszinten, amely nem hoz pozitív bevételt a méhészeknek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elmúlt télen Európa-szerte megfeleződött a méhállomány” – magyarázta Bross Péter.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint a hazai méhállomány nagyarányú csökkenése összetett probléma, keresik az okokat, „de egyértelmű, hogy a környezet folyamatos romlásának is köze van mindehhez”.