2024-ben az év kiváló magyar méze a szolnoki Gujka László akácméze lett, amely elnyerte a legjobb akácméz kategória fődíját is.

A legjobb vegyes virágmézet a váckisújfalui Bodnár Méhészet készítette; a legjobb napraforgómézet pedig Borhi Brigitta Örményesen. Fajtaméz kategóriában a kaposmérői Hanzel Róbert hársméze diadalmaskodott idén immár harmadik alkalommal; az egyéb fajtaméz kategóriában Tódora Zoltán repceméze hozta el az első helyezett díját Salgótarjánból.

A mézkészítmény kategória első helyezettje a kecskeméti Hegedűs Gábor borsmentás akácméze lett – közölte Árgyelán János versenyigazgató, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés vármegyei szaktanácsadója, a rendezvény egyik főszervezője. (További díjazottak itt.)

A felhívásra idén rekordszámú, 489 mintát küldtek be a méhészek az ország egész területéről. A legtöbb minta, 118 akácból érkezett, vegyes mézből mintegy százat küldtek be. A mézkészítmények aránya is nőtt az elmúlt évekhez képest, úgy tűnik, hogy ezekre a termékekre van igény a piacon – jegyezte meg a versenyigazgató. Kevés méz érkezett idén repcéből és napraforgóból.

Az első körös zsűrizésnél a szakemberek olyan értékelési szempontokat figyeltek, mint a tisztaság, a víztartalom, a jellemző szín, a méz fajta szerinti illata, ízének tisztasága, a csomagolás, valamint a harmónia, az összbenyomás. Ezt egy laboratóriumi vizsgálat követte, ahol a víz-, a pollen- a glükóz-, fruktóz- és az úgynevezett HMF-tartalmát elemezték. Utóbbi arra utal, hogy a mézet kezelték-e hővel. Ezután a második körös zsűrizés alakította ki a végső sorrendet.

Árgyelán János elmondta, a fogyasztók felé történő értékesítéskor a versenyen megszerzett eredmény, minősítés plusz marketingértéket ad a mézeknek.

A XV. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon idén is tartottak fajtaméz-bemutatót és –kóstolót; felvonultak és lovagot avattak a mézlovagrendek, megkoszorúzták Göndöcs Benedek szobrát; emellett szakmai előadásokat is szerveztek a résztvevőknek.