Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Hollik István, a KDNP képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Brüsszelitákról és saját útról beszélt a KDNP-s képviselő

Magyarországnak a saját útját kell járnia, nem a "brüsszeliták" fogják megmondani, hogy a magyar vállalatok kivel üzletelhetnek - mondta év végi üzenetében Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője.

"Mi, kereszténydemokraták úgy gondoljuk, hogy Magyarország sikere a békén és a gazdasági szuverenitásunkból eredő semlegességünk megőrzésén nyugszik" - hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy ezért 2025-ben sem fogják megengedni a brüsszeli nyomásgyakorlást.

Kijelentette, hogy

"nem a brüsszeliták fogják megmondani, hogy a magyar vállalatok kivel üzletelhetnek, és kivel nem".

Magyarországnak a saját útját kell járnia - tette hozzá.

"Mi a keleti és a nyugati technológiák találkozási pontjává szeretnénk tenni az országot, hiszen így érhető el a legnagyobb gazdasági növekedés" - érvelt Hollik István.

A 2025-ös év tartogat kihívásokat, de mégis reményekkel telve állhatunk az új esztendő elé - összegzett a kormánypárti politikus.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×