Infostart.hu
eur:
367.63
usd:
328.47
bux:
141188.89
2026. október 5. hétfő Aurél
A drónnal készült képen a Vekeri-tó Debrecen közelében 2023. január 30-án. Az elmúlt időszak csapadékos időjárásának következtében újra van víz a tavaly nyáron az aszály miatt teljesen kiszáradt tóban.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Haláltusáját vívja egy népszerű magyarországi tó

A szebb napokat is megélt debreceni kirándulóhelyen, a Vekeri-tó partjánál jelenleg több helyen bűzlő haltetemek és kisebb szemétszigetek csúfítják a látványt.

A Vekeri-tó jelenleg csak az esővízből táplálkozik, a tavat feltöltő Kati-ér mára teljesen elapadt. Ennek következtében a tó az utóbbi években gyakran kiszáradt, A legutóbb 2022-ben kiszáradt tóban az idei nyári kánikulák miatt ismét nagyon alacsony a vízállás, amely a téli időszakban is tartósan kitart. A víz majdnem mindenhol eltűnt, a tómeder jelentős részében biztonságosan lehet sétálni. Ez viszont azért nem ajánlatos, mert a tó déli részének partszakaszán elpusztult halak és kagylók százai oszladoznak, melyek már messziről érezhető kellemetlen bűzt árasztanak – írja a debreciner.hu.

Azok a helyek, ahol még maradt némi víz a tóban, inkább mocsárhoz hasonlítanak, az itt élő hattyúk és kacsák sokszor a lábukkal tolják előre magukat az alacsony vízállás miatt. A nád és a sás szinte teljesen átvette az uralmat, azonban ezek is kiszáradva, néhol zöld mohától benőve hajladoznak a téli szélben.

A Vekeri-tó megfelelő vízellátására a Civaqua-program folytatása jelenthetne megoldást, de a víz utánpótlását biztosító beruházásnak ez a szakasza még nem kezdődött el. Az, hogy ez a projekt mikor hoz valódi megváltást a Vekeri-tó életében, még nem tudni, de az biztos, hatalmas szükség lenne rá.

A Vekeri-tavat az 1970-es évek elején alakították ki, a 18 hektáros területen horgászni és csónakázni lehetett.

Címlapról ajánljuk

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×