Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
A drónnal készült képen a Vekeri-tó Debrecen közelében 2023. január 30-án. Az elmúlt időszak csapadékos időjárásának következtében újra van víz a tavaly nyáron az aszály miatt teljesen kiszáradt tóban.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Haláltusáját vívja egy népszerű magyarországi tó

A szebb napokat is megélt debreceni kirándulóhelyen, a Vekeri-tó partjánál jelenleg több helyen bűzlő haltetemek és kisebb szemétszigetek csúfítják a látványt.

A Vekeri-tó jelenleg csak az esővízből táplálkozik, a tavat feltöltő Kati-ér mára teljesen elapadt. Ennek következtében a tó az utóbbi években gyakran kiszáradt, A legutóbb 2022-ben kiszáradt tóban az idei nyári kánikulák miatt ismét nagyon alacsony a vízállás, amely a téli időszakban is tartósan kitart. A víz majdnem mindenhol eltűnt, a tómeder jelentős részében biztonságosan lehet sétálni. Ez viszont azért nem ajánlatos, mert a tó déli részének partszakaszán elpusztult halak és kagylók százai oszladoznak, melyek már messziről érezhető kellemetlen bűzt árasztanak – írja a debreciner.hu.

Azok a helyek, ahol még maradt némi víz a tóban, inkább mocsárhoz hasonlítanak, az itt élő hattyúk és kacsák sokszor a lábukkal tolják előre magukat az alacsony vízállás miatt. A nád és a sás szinte teljesen átvette az uralmat, azonban ezek is kiszáradva, néhol zöld mohától benőve hajladoznak a téli szélben.

A Vekeri-tó megfelelő vízellátására a Civaqua-program folytatása jelenthetne megoldást, de a víz utánpótlását biztosító beruházásnak ez a szakasza még nem kezdődött el. Az, hogy ez a projekt mikor hoz valódi megváltást a Vekeri-tó életében, még nem tudni, de az biztos, hatalmas szükség lenne rá.

A Vekeri-tavat az 1970-es évek elején alakították ki, a 18 hektáros területen horgászni és csónakázni lehetett.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×