Az intézmény szenátusa rendkívüli ülésén nagy többséggel megszavazta Charaf Hassan rektor és Verseghi-Nagy Miklós kancellár erre vonatkozó előterjesztését. A közlemény szerint a Műegyetem kétéves, intenzív tárgyalási folyamat eredményeképpen jutott el a BME igényeire és sajátosságaira szabott keretrendszerről meghozott szenátusi döntésig. A szenátus részletes vita után, több módosító indítvány elfogadásával, a szavazatok nagy többségével támogatta az előterjesztést.

A BME szenátusa először 2022. május 30-i, majd 2023. május 22-i határozatában erősítette meg elköteleződését a Műegyetem működési modelljének megváltoztatása mellett. Az intézmény vezetése több körben vizsgálta egy fenntartható működési modell kialakításának lehetőségeit, kereteit - írták.

Az elfogadott előterjesztés rögzíti a tervezett, új működési keretrendszerre vonatkozó alapvető elvárásokat,

a többi között a BME hosszú távú, stabil, kiszámíthatóan növekvő finanszírozását, a fejlődést támogató, rugalmas belső működési szerkezetet, a bővülő, BME-re szabott hallgatói ösztöndíjkínálatot és a teljesítményösztönző bérrendszer kialakítását.

Az új működési modell alapelveit szintén meghatározták az előterjesztésben. Eszerint a létrehozandó fenntartó gazdasági társaság zártkörűen működő részvénytársaság, a BME által kezelt ingó- és ingatlanvagyon állami tulajdon marad, de vagyonkezelési jogát határozott, hosszú időtartamra a Műegyetem kapja meg. A hallgatók képviseleti, részvételi, döntési, egyetértési és véleményezési jogosítványai változatlanul fennmaradnak és a szenátus az új működési modellben is a BME legfőbb akadémiai döntéshozó testülete lesz.

A rektor a további egyeztetésekre tárgyalóbizottságot hoz létre.