Először volt egy napon az európai parlamenti- és az önkormányzati választás június 9-én. A Miniszterelnökséget vezető miniszter annak idején – a két választás összevonását illetően – a következőket mondta egy Kormányinfón: „Praktikus megoldás, mindenki fel tud rá készülni, kiszámítható, előrelátható, a mandátumot nem rövidíti, az ország spórol vele, ez egy jó javaslat szerintem.”

Az önkormányzati választást tehát nem ősszel, hanem nyáron rendezték meg. Ennek több településen az lett a következménye, hogy a helyiek által leszavazott polgármester három hónapig még hivatalban maradt. A helyi magyar politikai kultúra tart ott, hogy tudja kezelni ezt a helyzetet – fogalmazott tavasszal az InfoRádió kérdésére Gulyás Gergely, hozzátéve: „Az önkormányzati választásokon nagyon nagy többségben a hivatalban lévő polgármestert szokták újraválasztani. Az ettől való eltérés a kivétel. Én úgy gondolom, hogy azokban az esetekben ez kezelhető, és a jogszabály pedig világosan előírja, hogy ki mit mikortól tehet.”

Ennek ellenére néhány helyen, például Mosonmagyaróváron, Győrben és a főváros 12. kerületében heves vita robbant ki a távozó és az érkező vezetés között, a közgyűlések utolsó pillanatban elfogadott döntései miatt. Ráadásul a hatalomátvétel előtti héten megérkezett az évtized dunai árvize, amely ellen több településen a régi és az új polgármesternek elvileg együtt kellett a gátakra állnia, hogy irányítsák a védekezést. Volt is ebből néhány kisebb probléma – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. „Egy-két helyen volt feszültség, azért nem szeretném ezt elhallgatni, de ez pár napig tartott, és amikor látszódott a baj, akkor rögtön kisimultak ezek a vonalak” – fogalmazott Láng István.

Budapesten a II., a IV., a XII és a XIV. kerületben kezdi meg a munkát új polgármester, vidéken pedig egyebek mellett Egerben, Győrben, Nagykanizsán, Baján, Salgótarjánban, Szekszárdon és Szolnokon.