Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
314.85
bux:
0
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Illés Fanni ezüstérmes úszó (k) Karácsony Gergely főpolgármester társaságában a magyar paralimpiai küldöttség fogadásán a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) dr. Koltai Jenő Sportközpontjában 2024. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Ilyen Budapestet szeretne Karácsony Gergely – terveiről nyilatkozott a főpolgármester

Otthonosabb, zöldebb és szolidárisabb Budapestet szeretne az október 1-jén kezdődő új főpolgármesteri ciklusában Karácsony Gergely. A városvezető az InfoRádiónak a paralimpikonok budapesti fogadásán arról is beszélt, hogy egy olimpiai és paralimpiai rendezést össze lehetne kötni a főváros teljes akadálymentesítésével 2036-ra.

Miért tartotta fontosnak, hogy külön is köszöntse a hazatérő paralimpikonokat?

Szerintem nagyon komoly jelentősége van, nemcsak a sport, hanem a társadalom egésze szempontjából a paralimpiai mozgalomnak, és annak, hogy tulajdonképpen már átlépte az ingerküszöböt, ha úgy tetszik, a paralimpia is, és majdnem ugyanolyan figyelem követte, mint az olimpiát. Szerintem ez azért nagyon fontos, mert én nagyon hiszek, hogy egy olyan várost kell Budapesten létrehoznunk, amely lebontja azokat az akadályokat, amelyek emberek között vannak, és ez persze hétköznapi dolgokat jelent, akadálymentes buszokat, vagy éppen a 3-as metró akadálymentesítését, de ennek van egy nagyon fontos szemléleti része. Az, hogy az emberek szembesüljenek azzal, hogy a sors az nagyon különböző módon bánik velünk, és hogy vannak olyanok, akiknek egy hétköznapi cselekedet elmenni egy boltba, az sokkal nagyobb kihívást jelent, mint a legtöbb átlagembernek. Ezeknek a szellemi akadályoknak, amelyek ember és ember között vannak, a lebontásában szerintem óriási jelentősége van a paralimpiai mozgalomnak, azoknak a fantasztikus eredményeknek, amiket elértek ezek a sportolók. Ezért én nem sportvezetőként, városvezetőként végtelenül hálás vagyok nekik.

Mi mindent lehet tőlük tanulni?

Leginkább a küzdeni akarást, azt, hogy ne fogadjuk el az életet olyannak, amilyen, hogy vannak olyan helyzetek, amelyek nehezek ugyan, de ettől még megtehetünk mindent azért, hogy túllépjük azokat a kereteket, amiket a sors nekünk rendelt. A legtöbbünknek óriási motivációt jelentenek. A fővárosi önkormányzatnak a Margitszigeti Atlétikai Centrumában rendszeresen vannak ilyen integrációs sportnapok, ahol parasportolókkal beszélgetünk, és én magam is részt vettem néhány ilyen beszélgetésen, és elképesztő életenergia, pozitivitás, küzdeni akarás árad ezekből az emberekből, és szerintem mi, akik a szó hétköznapi értelemben véve épnek tartja, valójában rájövünk arra, hogy mi vagyunk a sérültek, akikben nincs ennyi életösztön és tenni akarás.

Budapest az elmúlt években rengeteg sportrendezvénynek adott otthont, időről időre előkerül az olimpia és paralimpia rendezés lehetősége. Mennyit változott az álláspontja? Most hogy áll ehhez a kérdéshez?

Az én álláspontom mindig egy elvi nyitottság volt, én a 2024-es olimpiára vonatkozó budapesti pályázatot is támogattam akkor még ellenzéki képviselőként. Nyilván egy olimpia és egy paralimpia óriási lehetőség egy városnak, erre egy főpolgármester, ha akarna, se tudna nemet mondani. Nyilván a Magyar Olimpiai Bizottságtól és a Paralimpiai Bizottságtól kell, hogy érkezzen erre a felkérés, de ez benne van a levegőben. Budapesten előbb-utóbb erről döntenünk kell. Nyilván egy széleskörű döntést kell hozni. De az nagyon fontos, hogy nemcsak olimpia van, hanem paralimpia is, és például az óriási lehetőség lenne Budapestnek, ha otthont tud adni egy paralimpiai versenynek, akkor a teljes város akadálymentesítését addigra meg tudnánk csinálni. Fel tudnánk készíteni a várost arra, hogy ne csak a rivaldafényben, ne csak az élsportolók esetében, hanem a leghétköznapibb dolgokban is ezt a fajta akadálymentesítést megcsináljuk. 2036-ig ezt meg lehet csinálni.

Mennyire lehet ez központi téma akár a politikai életben? Azért nem minden politikai szereplő esetében kiszámítható, hogy éppen az olimpia és paralimpia rendezése mellett vagy ellen kampányolna.

Igen, de ez végső soron nem a politikusokon múlik. A NOB azt figyeli, hogy egy városban és egy országban – a kettő egyformán fontos, de nyilván mivel a város a szervező, a város kiemelten fontos – az emberek mennyire tudnak emögé állni. Nyilván a magyar belpolitika végtelenül polarizált, fekete-fehérben gondolkodunk, én azt gondolom, hogy Budapestnek akkor van esélye arra, hogy olimpiát vagy paralimpiát tudjon szervezni, ha nagy társadalmi egyetértés van ebben a kérdésben. Ez pedig akkor tud lenni, ha olyan koncepciót tudunk letenni az asztalra, amely elsősorban nem a sportlétesítményekre, hanem a város egészére fókuszál. Budapestnek a sportinfrastruktúrája sokkal fejlettebb, mint a város alapvető infrastruktúrája, tehát én egy városfejlesztési projektként tekintek egy olimpiára, de arra is, hogy a város meg tudja mutatni az értékeit az egész világnak. Például, ha komolyan vesszük azt, hogy 2036 az első olyan dátum, amikor szóba jön, hogy európai színhely legyen és szóba jön Budapest, én biztosan amellett érvelnék, hogy vágjunk bele abba, hogy a városi közösségi közlekedést teljes mértékben akadálymentessé tesszük. Egy jó alkalmat lássunk abban, hogy megmutatjuk magunkat a világnak, és nézzük az olimpiai és a paralimpiai mozgalom eszmeiségét ebben. Budapest egy kiváló helyszín lehet, egy paralimpia esetén például azt a vállalást szerintem tudjuk teljesíteni, hogy 2036-ra teljesen akadálymentes legyen a városi közlekedés és a városi közterületek túlnyomó többsége.

Három hét múlva ér véget az első főpolgármesteri ciklusa. Van-e még olyan feladat, amely ehhez a ciklushoz kapcsolódik, és mindenképpen elvégezne?

Most elsősorban az a dolgom, hogy a következő ciklust el tudjuk indítani. Nagyon megváltozott minden az öt évvel ezelőtti helyzethez képest, más politikai szereplők vannak a közgyűlésben, egy teljesen más helyzet van. Egyébként számot vetve az előző ciklus értékeivel, ne felejtsük el, hogy az elmúlt öt évben történt a legnagyobb akadálymentesítés Budapesten, hiszen a busz- és a troliközlekedés 100 százalékban akadálymentes, és a legnagyobb vasúti infrastruktúrát, a 3-as metrót is teljes körűen akadálymentessé tettük. Ma Budapest Európa mezőnyében van például a közösségi közlekedés akadálymentesítése szempontjából. Párizsban sem minden metró akadálymentes, de van még tennivalónk bőven, úgyhogy ezt az akadálymentesítési politikát többek között szeretném, ha tudnánk folytatni a következő öt évben.

Hol tart a tárgyalásokkal az új közgyűlés tagjaival?

Az ilyen tárgyalások annál sikeresebbek, minél kevesebbet beszélünk róluk a nyilvánosságban, úgyhogy azt gondolom, hogy el fogunk tudni indulni, és ennél többet harapófogóval sem fog belőlem kihúzni.

Annyit sem, hogy könnyebb, vagy nehezebb, mint várta?

Az mindegy, hogy én mit vártam, a lényeg az, hogy ennek a városnak működőképes politikai vezetésre van szüksége, és ezt meg kell teremteni.

Mikorra lesznek meg a főpolgármester-helyettesek?

Az alakuló közgyűlés választja meg őket, amely a jogszabálynak megfelelően október első felében kell, hogy legyen, 4. és 15. között fog megalakulni a Fővárosi Közgyűlés.

Megvan már, hogy kik lehetnek, vagy ez még mindig tárgyalás témája?

Hiába van magánál harapófogó, akkor sem fogja belőlem kihúzni.

Mi lesz a fő célja az új ciklusban?

Van egy választási programom, ami az életminőség radikális javításáról szólt. Azt szeretném, ha ez a város közös otthona lenne mindenkinek, aki itt él. Egy otthonosabb, zöldebb és szolidárisabb várost szeretnék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

A Duna alacsony vízszintje és vízhozama miatt alig tud áramot termelni a Paksi Atomerőmű. Annak kapcsán, hogy miként lehetne elegendő vizet juttatni a turbinák hűtésére, számos megoldás felmerült, és rendszeresen előkerül egy hazai vízlépcsőépítés kérdése is. Az InfoRádió Aréna című műsorában erről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×