Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Heltai László, a Lehet Más a Politika (LMP területfejlesztésért és költségvetésért felelős főpolgármester-helyettes jelöltje (b) beszél, mellette Csárdi Antal, a Lehet Más a Politika (LMP) főpolgármester-jelöltje (k) és Szilvágyi László, a párt XV. kerületi polgármesterjelölt (j) az LMP sajtótájékoztatóján, amelyet Budapesten, a XV. kerületi Őrjárat utcai szakrendelő előtt tartottak 2014. október 1-jén.
Nyitókép: Beliczay László

Újabb politikus lép ki az LMP-ből

Schmuck Erzsébet után Keresztes László Lóránt is otthagyja az LMP-t.

Schmuck Erzsébet után Keresztes László Lóránt is bejelentette, hogy kilép az LMP-ből. „A mai napon, 14 és fél év után megszüntettem a tagsági jogviszonyomat az LMP-ben. A párt vezető testületéből múlt év nyarán, önként távoztam. Nem tudtam, és nem is akartam már követni azokat a politikai kanyarokat, melyeket a pártvezetés leírt” – írta vasárnapi Facebook-posztjában az LMP országgyűlési képviselője.

Keresztes korábban az LMP frakcióvezetője volt, 2018 és 2019 között pedig a párt társelnöke - írja a Telex.

Keresztes szerint nagy baj, hogy az LMP akkor veszítette el irányát és társadalmi támogatottságát, amikor a legnagyobb szükség lenne egy működőképes zöld pártra. Azt is írta, hogy korábbi tagtársaihoz továbbra is lojális marad, de „egy játékszerré züllesztett, a zöld politikától eltávolodó, és öncélúvá vált pártnak nem akarok a tagja maradni.”

Keresztes László Lóránt Tusványoson azt mondta a Telexnek, hogy a politikai irányváltások tükrében nem volt meglepő, hogy megroggyant az LMP támogatottsága. „Én sem tudtam követni ezeket a kanyarokat, és jól láthatóan a választók sem” – mondta.

Schmuck Erzsébet szombaton jelentette be, hogy 15 év után kilép az LMP-ből. Döntését azzal indokolta, hogy „ez a párt már nem zöld párt, és ellenzéki pártként is megsemmisült. Ezt a pártot Ungár Péter teljesen leuralta. Ez a párt már az Ő pártja, Ungár párt!” Schmuck szerint ugyan az Ungár vezette EP-listára a szavazatok mindössze 0,87 százalékát kapta az LMP, de ebből semmilyen következtetést nem vont le sem a párt, sem Ungár Péter.

Az LMP most zajló kongresszusán Schmuck már nem indult a tisztújításon, Ungár Péter mellett Szabó-Kellner Katalin lett a társelnök.

Az LMP egyik alapítója, Vágó Gábor is a kilépők között van, igaz, saját elmondása szerint egyszerűen csak elfelejtett kilépni a pártból korábban. Vágó a bejegyzésében arról is ír, hogy nem tudott abban részt venni, hogy az LMP először összeállt a DK-val, majd most a Fidesszel, és hogy Ungár Péter pártelnök addig taktikázgatott a párttal, amíg az teljesen elvesztette az alapításkor kijelölt irányt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: nem drágább Európában külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon

Szakértő: nem drágább Európában külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon

A legnépszerűbb országoknak a külföldi továbbtanulás szempontjából Hollandia és Belgium számít, de Ázsia felé is egyre jobban nyitnak a diákok – mondta el az InfoRádióba Sywa Petra a Baltic Council regionális menedzsere. Sywa Petra hozzátette, az Egyesült Államokon kívül nem mondható el, hogy drágább lenne külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon.

Eljöhetett a radikális jobboldal napja Németországban

Vasárnap tartományi parlamenti választást tartanak a mintegy 2,1 millió lakosú Szász-Anhaltban. Bár a voksolás alapesetben elsősorban a helyi és a német belpolitika követőit érdekelné, a nemzetközi figyelem most mégis erre a tartományra fókuszál. A választás tétje ugyanis túlmutat a regionális kereteken: nem az a kérdés, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) szerzi-e meg a legtöbb képviselői helyet, hanem az, hogy eléri-e az abszolút többséget, vagy a többi párt összefogásával megakadályozható-e az első AfD-s tartományi miniszterelnök megválasztása.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A következő kulcsfontosságú „nyersanyag” nem a földből jön – óriási piac épül az MI körül

A következő kulcsfontosságú „nyersanyag” nem a földből jön – óriási piac épül az MI körül

A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése és az adatközpontok egyre növekvő energiaigénye alapjaiban írja át a globális árampiacot: az MI-célú adatközpontok áramfogyasztása 2017 óta évi 12%-kal nő, és az évtized végére az USA-ban már minden más energiaigényes iparág együttes fogyasztását is meghaladhatja. A Boston Consulting Group friss tanulmánya szerint nemcsak az adatközpontok áramellátása, hanem maga az MI-adatfeldolgozási kapacitás is tőzsdei árucikké válhat, ami akár évi 140 milliárd dollárnyi rejtett értéket szabadíthat fel. A fix előfizetéses modellről a mérésalapú, majd várhatóan dinamikus árazásra való átállás már megkezdődött az Anthropic és az OpenAI szolgáltatásainál. Az MI-adatfeldolgozási piac a 2025-ös 360 milliárd dollárról 2030-ra mintegy 2,3 billió dollárra nőhet, és a kialakuló tőzsdei kereskedés az villamosenergia-piacokhoz hasonló működést vehet fel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×