Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella
Duna árvíz Pest 2023. 12. 16. HZs képe
Nyitókép: Infostart

Már Győr közelébe ért az árhullám, elkezdődtek a lezárások

Nagybajcsnál tetőzik a Duna, Győr védelméért lezárták a Mosoni-Duna torkolati műtárgyat.

Ezekben az órákban tetőzik a Duna Nagybajcsnál harmadfok feletti vízállással, ezért egy időre lezárták a Mosoni-Duna torkolati műtárgyat, hogy Győr biztonságáért csökkentsék az érintett Duna-szakasz terhelését - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtök délben. A szigetközi folyószakaszon 317 szakember vesz részt az árvízi védekezésben és lát el 24 órás őrszolgálatot.

Budapesten szombaton a kora reggeli órákban várható a tetőzés az alsó rakpart szintjét 10-20 centiméterrel meghaladó vízállással.

A hajózók figyelmeztetést kaptak, hogy

a parttól csak a lehető legnagyobb távolságra közlekedhetnek, és törekedniük kell a hullámkeltés minimalizálására.

A tájékoztatás szerint a Duna német és osztrák részvízgyűjtőin nem volt számottevő csapadék az elmúlt 24 órában, a még hulló eső legfeljebb csak az apadás ütemét befolyásolhatja, az áradás mértékét már nem.

Nagybajcsnál az árvízvédelmi munkálatokról a helyszínen egyeztetett kollégáival Láng István főigazgató, a védekezést koordináló Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője. Az árvízi jelenségek, mint például a buzgár vagy a káros szivárgások ugyanis szinte észrevétlenül kimoshatják a gátak anyagát, ami annak az összeroskadásához és a mentesített terület elárasztásához vezethet. Ezért rendkívül fontos szerepe van a szakképzett őrszolgálatnak, amely képes észlelni és minősíteni ezeket a veszélyforrásokat, ez alapján pedig meghatározhatók a szükséges vízügyi beavatkozások - ismertette a főigazgatóság.

A vízügy szakemberei továbbra is folytatják az árvízvédelmi munkálatokat valamennyi érintett folyón, így a Rábán, a Murán, a Dráván, a Tarnán és a Zagyván is. A növényzet tavaszi burjánzásának köszönhetően az érkező víz magasabb szinten és lassabban képes csak áthatolni az ártéren, ami lassítja az árvíz levonulását - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×