A dunai árhullám tetőzése miatt lezárják a fővárosban az alsó rakpartokat.
A fővároshoz ér a dunai árhullám, ezért a Budapest Közút 2024. június 6-án, csütörtökön 20 órától lezárja a forgalom elől a budai alsó rakpartot a Mozaik utca és a Rákóczi híd között, illetve a pesti alsó rakpartot a Népfürdő utca és a Közraktár utca között. Mint írták, a legfrissebb előrejelzések szerint pénteken napközben kerülhet víz alá az alsó rakpart több szakasza, azonban a magas vízállás miatt már ezt megelőzően is kicsaphat a medréből a Duna vize, ezért az élet- és vagyonbiztonság érdekében már ma este szükséges az alsó rakpart lezárása.
Az alsó rakpartokon csütörtök reggel 0 óra óta már tilos a megállás, így a Fővárosi Önkormányzati Rendészet Igazgatóság megkezdi a lezárt budai és pesti rakparton hagyott gépjárművek elszállítását a járművek épségének megóvása és a védekezés érdekében. Az elszállított gépjárművek üzembentartói a Fővárosi Ügyeleti és Irányító Központ 0-24 órában hívható 301-7500-ás telefonszámán vagy a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság honlapján kaphatnak felvilágosítást gépjárművük elhelyezéséről.
Figyelje a híradásokat az is, aki közösségi közlekedéssel jár a rakpartoknál, ugyanis amennyiben a Duna vízszintje azt indokolttá teszi, a következő napokban bevezethetik a pesti rakparti 2-es, 2B és 23-as villamosok rövidített útvonalon való közlekedését. Az esetleges korlátozásokról a BKK ad majd további tájékoztatást.
Az árvízvédelmi intézkedések miatt ezen a hétvégén a megszokott rakpartnyitás is elmarad.
Mint a Budapest Közút közölte, a rakpartok megnyitásának ideje még kérdéses, a jelenlegi előrejelzések szerint arra jövő hét elején kerülhet sor, miután a Budapesti Közművek FKF Köztisztasági Divíziója elvégezte az árhullám levonulása utáni átfogó, fertőtlenítő takarítást.
Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.
Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.
30 °C
