Infostart.hu
eur:
353.47
usd:
305.49
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Számlálóbiztos levágja a plombát a szavazóurnáról a szavazóhelyiség bezárása után, mielőtt megkezdik a szavazatok számlálását a budapesti Narancs Óvodában kialakított szavazókörben az EP-választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Nem lehet a megválasztott polgármesternek „két keze”

Sok jelölt képviselőként, polgármesterként vagy vármegyei közgyűlés tagjaként is mandátumot szerezhet a június 9-ei önkormányzati választáson, azonban a jogszabályok szigorúan megszabják, milyen mandátumokat lehet egyszerre betölteni.

A kevesebb mint tízezer lakosú településeken úgynevezett egyéni listán választják a képviselőket, minden választópolgárnak annyi szavazata van, ahány tagú a képviselő-testület az adott településen.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény azonban rögzíti: ezeken a kistelepüléseken a polgármester nem lehet egyúttal a képviselő-testület egyéni listáról mandátumot szerző tagja is, vagyis

ha az egyéni lista jelöltjét polgármesternek is megválasztják, törölni kell őt az egyéni listáról, és helyébe a következő legtöbb szavazatot elérő jelölt lép.

A több mint tízezer lakosú településeken vegyes választási rendszerben választják a képviselő-testület tagjait: a választók az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, de az egyéni választókerületben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján a jelölőszervezetek között arányosan úgynevezett kompenzációs mandátumokat is kiosztanak.

Fontos szabály azonban, hogy ha valakit polgármesterré választanak vagy egyéni választókerületben nyer el mandátumot, akkor őt törölni kell a kompenzációs listáról.

Azt azonban nem zárja ki semmilyen szabály, hogy valaki egyéni választókerületben és polgármesterként is megnyerje a választást, és mindkét mandátumot megszerezze. A két mandátum betöltése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az adott személynek a képviselő-testület ülésén dupla szavazati joga lenne, azaz „két kézzel szavazhatna”.

A jelölt tehát a „kettőt nyer, egyet kap” konstrukcióban valójában nem számít választójogi értelemben erősebbnek, mint képviselőtársai.

Ha a fővárosi lista jelöltjét főpolgármesternek választják, akkor őt is törölni kell a párt fővárosi listájáról, és helyére a sorrendben utána következő jelölt lép.

Nem tarthatja meg mindkét elnyert mandátumát az a jelölt, aki fővárosi kerületi kompenzációs listáról és fővárosi listáról egyaránt mandátumot szerez; ebben az esteben nyilatkoznia kell az eredmények jogerőssé válása után, hogy melyik mandátumáról mond le.

A települési képviselő vagy polgármester pozíciója azonban nem "üti" a vármegyei közgyűlési tagságot, vagyis települési önkormányzati képviselő és polgármester tagja lehet a vármegyei közgyűlésnek, ugyanakkor nem lehet az elnöke és alelnöke.

Kerületi polgármester is lehet fővárosi közgyűlési tag.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×