Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Lens flare sunlight and clear blue sky
Nyitókép: SEAN GLADWELL / Getty Images

Máris segítséget kérnek a gazdálkodók, akkora a baj

Egyes régiókban kritikus a csapadékhiány, illetve olyan száraz a talaj, hogy nem lehet elkezdeni a vetést.

A gazdálkodók visszajelzései alapján tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) - közölte a NAK hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint aszály nincs, a középső talajréteg víztartalma kielégítő, de

az Alföldön a felszínhez közeli rétegekben már március közepe óta kritikus a csapadékhiány. A Dunántúlon is szükség lenne esőre, a magágy-előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj.

A NAK és a Magosz korábbi kezdeményezése alapján tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat engedélyezett, vízkészletjárulékot sem kell fizetniük a termelőknek - írták.

A közlemény emlékeztet arra, hogy 2022-ben 20 ezer hektárnyi területet érintett a rendkívüli öntözés. Ilyenkor közvetlenül felszíni vízből 100 hektárt meg nem haladó földterület öntözhető hektáronként 1200 köbméternyi felhasználással.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatóságnál írásban kell bejelenteni, csatolva az érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását. A rendkívüli vízhasználatról szóló útmutató a NAK honlapján érhető el a kérelemhez szükséges adatlapokkal együtt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×