Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Debreceni Egyetem új meddőségi központjának egyik vizsgálati szobája az átadás napján, 2023. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Meddőség - Több nagy bejelentést is tett a kormány

A meddőségi kivizsgálások jobb elérhetősége érdekében még ebben az évben nyolc meddőségkezelési szakambulanciát hoznak létre az országban, és bővül azon gyógyszerek köre, amelyeket 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással írhatnak fel a kezelésben résztvevőknek - jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szerdán Budapesten.

Takács Péter elmondta, a meddőségkezelési szakambulanciákat azon vármegyei kórházak nőgyógyászati osztályán hozzák létre, ahol a megyében nincs meddőségi centrum. A cél, hogy ezeken a szakambulanciákon mind a nők, mind a férfiak vizsgálatai elvégezhetők legyenek, és adott esetben - a lombikeljárást leszámítva - minden egyéb beavatkozás megtörténhet.

Az államtitkár ismertetése szerint az ellátásokat modernebbé teszik a legfrissebb nemzetközi trendeknek megfelelően.

Az orvos- és bioetikai szempontokra figyelemmel úgy alakítják át a rendszert, hogy minimalizálják azon embriók számát, amelyeket végül nem ültetnek be,

és ehhez igazították a finanszírozást is.

Ezért a finanszírozást úgy alakították át, hogy amíg életképes embrió egy-egy stimulációból rendelkezésre áll, addig a társadalombiztosítás finanszírozza a beültetést, függetlenül attól, hogy szükség van-e újabb indukciós ciklusra.

Takács Péter megjegyezte: ezt a szakmai javaslatot az egyházakkal is egyeztették, "és képviselőik konstruktívan álltak ehhez a kérdéshez".

Az államtitkár a további változásokról szólva elmondta, bővül azon gyógyszerek köre, amelyeket 100 százalékos tb-támogatással írhatnak fel a kezelésben résztvevőknek. Emlékeztetett, hogy 2020-tól a meddőségkezeléshez szükséges gyógyszerek ingyenesek a nőknek, most az andrológiai szakma javaslatára a férfi meddőség kezeléséhez szükséges készítmények is 100 százalékos támogatást kapnak.

Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának igazgatója arról beszélt: az új szakmai koncepció kialakításánál fontos szempont volt a kivizsgálásokhoz és kezelésekhez való hozzáférés megkönnyítése.

Mint mondta, az asszisztált reprodukciós ellátás rendkívüli fejlődésen ment át az utóbbi évtizedekben. Ezért is fontos, hogy pénzt, erőforrást és képzést "tegyenek a rendszerbe". A cél, hogy három éven belül minden vármegyei kórházban elérhető legyen egy úgynevezett meddőségi alapellátás - fűzte hozzá. A finanszírozás-változásra és a kezelésekre térve azt mondta, eddig egyénenként öt embrióbeültetést finanszírozott a társadalombiztosítás, most öt stimulációt és az abból létrejött összes embrió beültetését fedezi az állam.

Vesztergom Dóra kitért arra is, hogy szintén finanszírozást kap az embriók ötödik napig történő tenyésztése a korábbi három naphoz képest.

"Ez (a folyamat) egyfajta természetes szelekció, és

az ötödik napon életképesebb embriót tudnak visszaültetni a méhbe"

- fogalmazott. A szakember kitért arra is: fontos része a koncepciónak a területhez kapcsolódó szakmai képzések indítása. Létrehozták az embriológus képzést, illetve a meddőséghez kötődő más szakterületeken lehet további szakvizsgát tenni. Ezen kívül a szakdolgozók ez irányú képzése is elindult. Takács Péter államtitkár kiemelte: a kormány célja, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. Annak érdekében történtek a változtatások, hogy a legmodernebb, orvosszakmailag leginkább elfogadott és legjobb eredménnyel kecsegtető eljárásokat kapják meg a párok - emelte ki. 2018-tól egyre nagyobb szerepet vállal az állam a meddőségi kezelésekben; 2018 előtt évente átlagosan 5000-5700-an jutottak hozzá meddőségi kezelésekhez, ez a szám azóta megduplázódott, átlépte a 10 ezret - ismertette. A meddőségi kezelésekben született gyerekek száma is nőtt, míg 2018 előtt 1400-1450 gyerek született évente ilyen eljárásoknak köszönhetően, addig tavaly már több mint 2300 - mondta. Hozzátette: az új finanszírozási eljárásrendre évente kétmilliárd, a szakambulanciák kialakítására és eszközbeszerzésre hárommilliárd forint a költségvetési fedezet.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×