Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella
Képviselők szavaznak az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 4-én. A képviselők 136 igen szavazattal, 23 ellenében szavazták meg Windisch Lászlót az Állami Számvevőszék (ÁSZ) új vezetőjének, 11 szavazat érvénytelen volt.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Több, fajsúlyos törvényt is megszavazhat a parlament

Ezen a héten dönt az Országgyűlés egyebek mellett a Fidesz szuverenitásvédelmi törvénycsomagjáról és a Mi Hazánk javaslatáról, amely a fővárosban visszaállítaná a listás választási rendszert. A háromnapos ülés napirendjén ezeken kívül két tucatnyi más fontos előterjesztés is szerepel.

Az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn délután egy órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a Parlament igazolja a Fidesz új képviselőjének mandátumát. Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a közelmúltban elhunyt Turi-Kovács Béla listás helyét veszi át a nagyobbik kormánypárt frakciójában.

Lesznek interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is. Az ellenzék egyebek mellett a szegénység elleni küzdelemről, az akkumulátorgyárak mellett élők környezeti jogairól, a gázai konfliktusról, a gázszámlákról, a mezőgazdaság GMO-mentességéről, az úgynevezett a herbálterrorról és az egészségügy helyzetéről faggatja a kormányt. A Fidesz-KDNP-sek a többi között a csok pluszról, a rezsivédelemről, a kamatstopról és az iskolaőrségről szeretnének többet megtudni.

A szócsaták csillapultával olyan törvényjavaslatok vitáit fejezi be az Országgyűlés, amelyek

  • a gazdaságról,
  • az állami vagyonról,
  • az egyetemekről,
  • az építészetről,
  • az internetes közvetítő szolgáltatásokról,
  • az agráriumról,
  • az atomenergiáról,
  • a sportról,
  • a honvédség iraki és balkáni szerepvállalásáról,
  • a választási rendszer arányosabbá tételéről,
  • a nemzeti szuverenitás védelméről,
  • a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról,
  • a közbiztonság megerősítéséről,
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
  • a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szólnak.

Kedden reggel nyolc órakor ül össze az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalásokat követően először bizottsági jelentéseket vitat meg a parlament az alapvető jogok biztosának beszámolójáról, illetve olyan törvénymódosításokról, amelyek

  • a Hungary Helps Programról,
  • a gyermekek után járó pótszabadságról,
  • a pénzmosás elleni küzdelemről,
  • a kisvállalkozások támogatásáról,
  • a területfejlesztésről,
  • az illetékekről,
  • a munkavédelemről,
  • a közlekedésről,
  • a nemzeti adatvagyonról,
  • a digitális államról,
  • a környezetvédelmi termékdíjról,
  • a büntetőjogról,
  • az ingatlan-nyilvántartásról,
  • az iskolai diszkriminációról,
  • az importáruk karbonintenzitásáról,
  • a radioaktív hulladékról,
  • az Energetikai Hivatalról, a Szuverenitásvédelmi Hivatalról és
  • a Nemzeti Fejlesztési Központról tartalmaznak új rendelkezéseket.

A keddi ülésnap határozathozatali maratonnal zárul: a parlament egyebek mellett dönt a Mi Hazánk javaslatáról, amely a fővárosban visszaállítaná a listás választási rendszert, és a szuverenitásvédelmi törvényről, illetve a hozzá kapcsolódó alaptörvény-módosításról, amelyet a Fidesz terjesztett be. Ez utóbbiról Tuzson Bence igazságügyi miniszer azt mondta: szuverenitásunkat napi szinten éri támadás és ezekkel szemben folyamatosan védekeznie kell a magyaroknak.

Szerdán reggel kilenc órától az Országgyűlés megvitatja, hogy Ukrajna alkalmas-e arra, hogy az Európai Unió tagjelöltje legyen. A képviselők szavaznak az Állami Számvevőszék és az alapvető jogok biztosának 2022-es beszámolójáról, valamint az összes, kedden megtárgyalt előterjesztésről, illetve megvitatják, hogy a magukat szkítáknak vallók jogosultak-e arra, hogy honos népcsoporttá nyilvánítsák őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×