Infostart.hu
eur:
356.15
usd:
302.47
bux:
135652.93
2026. május 7. csütörtök Gizella
Nyitókép: Cavan Images/Getty Images

Új töltőállomások jelennek meg a magyar utakon

Új európai szabályozás határozza meg, hogy hol kell elhelyezni elektromos töltőállomásokat a főutak mentén.

Legalább 60 kilométerenként kell telepíteni olyan áramkutakat az európai országokat összekötő, úgynevezett TEN-T törzshálózat mentén, amelyek kimenő teljesítménye 2026-ra eléri a 400 kilowattot, 2028-ra pedig a 600 kilowattot, vagyis gyorstöltőkről van szó – írja a Totalcar.

Emellett a buszok és teherautók számára 2028-ig az EU főbb útjainak legalább a felén 120 kilométerenként kell 1400-2800 kilowattos töltőket létesíteni – erről döntött a napokban az Európai Parlament. Az új szabályozás azt is előírja, hogy a tagállamoknak 2031-re a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként kell lennie hidrogénkutaknak is.

Biztosítani kell, hogy minden töltőponton eseti alapon feltölthessék járműveket a sofőrök és bankkártyával vagy érintésmentes eszközökkel fizethessenek, anélkül, hogy szerződést kellene kötniük az adott kutat működtető szolgáltatóval. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akárki tankolhat majd áramot vagy hidrogént, külön előfizetés nélkül. Az üzemanyagok árát pedig fel kell tüntetni kilowattórára, kilogrammra, percre vagy munkamenetre vetítve.

A gyorstöltők telepítéséről szóló szabályozás hozzájárulhat a villanyautók elterjedéséhez, így ugyanis sokkal több áramkút lesz elérhető, vannak ugyanis a magas árak mellett a töltőhálózat hiányosságai miatt nem vásárolnak maguknak elektromos autót.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Eldőlt az első dominó Európában, kamatot emelt a leggazdagabb ország jegybankja

Eldőlt az első dominó Európában, kamatot emelt a leggazdagabb ország jegybankja

Csütörtökön váratlanul 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte irányadó kamatát a norvég jegybank, meglepve a piaci elemzők többségét, akik változatlan kamatszintre számítottak. Az erős bérnövekedés és a magas energiaárak által táplált inflációs nyomás indokolta a lépést: a maginfláció márciusban 3,0 százalékon állt, jóval a 2 százalékos jegybanki cél felett. A Norges Bank ezzel irányt váltott, miután tavaly még kétszer kamatot vágott, és további lazítást jelzett előre 2026-ra. A döntés nyomán a norvég korona erősödött az euróval szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×