Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 10-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Magyarországon a türk ombudsmanok színe-java

Magyarországon tartja soron következő nemzetközi konferenciáját a Türk Államok Ombudsmanjainak Szövetsége.

Először tart találkozót Magyarországon a Türkomb, azaz a Türk Államok Ombudsmanjainak Szövetsége. A török, azeri, üzbég és kazah szakemberek Kozma Ákos, a magyar alapvető jogok biztosának meghívására érkeztek hazánkba.

A többnapos látogatás során a türk delegáció tagjai Debrecenben az ombudsmani hivatal területi irodáinak működéséről, Beregsurányban pedig a hivatal által az ukrajnai menekülteknek nyújtott jogi és humanitárius támogatásáról tájékozódtak.

A küldöttség emellett az Alkotmánybíróság elnökével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkárával, továbbá a rendőrség és a büntetés-végrehajtás vezetőivel is egyeztet – mondta az InfoRádiónak Kozma Ákos.

Mint fogalmazott, mindazt a több éves tapasztalatot és jó gyakorlatot kívánják a türk kollégákkal megosztani, amit a magyar ombudsmani intézmény az alapjogvédelem területén már megszerzett, illetve kialakított.

„Azt gondolom, nagyon sok olyan témánk, területünk és tapasztalatunk van, amelyekkel gazdagodhatnak”

– jegyezte meg.

Kozma Ákos elmondta: a látogatást a Türk Államok Ombudsmanjainak Szövetsége budapesti nemzetközi konferenciája zárja, így ott a meghívottak tapasztalatataikat is összegzik.

Olyan alapjogvédelmi kérdéseket fognak megtárgyalni, mint mondjuk a nemzeti megelőző mechanizmusok szerepe az általuk képviselt országokban, vagy például a nemzeti emberjogi intézmények szerepe és lehetőségei a jelen kor kihívásai közepette.

Az alapvető jogok biztosa kiemelte: a tapasztalatcserén kívül a találkozónak szimbolikus jelentősége is van, a türk országok együttműködése ugyanis

„kapaszkodót” jelenthet a mostani „felbolydult világban”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×