Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: BNPI

Ijesztő csontpajzsos halra bukkantak a Hévízi-tóban

Már két éve figyelik a Brazíliában és Bolíviában őshonos párducmintás vértesharcsa megjelenését a Hévízi-tóban.

Búzás Előd és Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi őrszolgálatának tagjai 2022 februárjában egy búvármerülés során a Hévízi- tó nyugati partjánál lévő agyagos lejtőn 4 méteres mélységben lettek figyelmesek egy eddig még nem látott halfajra – írja a likebalaton.hu.

A fotóik elemzése során sikerült a fajt is meghatározni: párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) az újonnan előkerült faj.

2023 áprilisában újabb búvármerülésre került sor, ekkor a párducmintás vértesharcsa felnőtt populációjából három különböző egyedet sikerült lefényképezni.

A tepsifejűharcsa-félék családjába (Loricariidae) több mint 700 faj tartozik. Mindannyian Közép- és Dél-Amerikából származnak, testüket erős csontpajzsok védik, nagyrészt növényekkel táplálkoznak. Élőhelyeik többnyire gyors folyású folyók, patakok, de előfordulnak szinte minden egyéb vizes élőhelyen is.

A párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) Brazíliában és Bolíviában őshonos, a Rio Madeira medencéjében és mellékfolyóiban. Nem túl magas a hőmérsékleti igénye, 22°C feletti vízben már jól érzi magát.

Az egyik legnagyobb méretűre megnövő faj a családon belül, kifejlett egyedei elérhetik akár a 60-70 cm-es testhosszúságot is. A Hévízi-tóban látott egyedek közül több is meghaladta az 50 cm-es testhosszt.

Több helyen megfigyelték, hogy megváltoztatják a víztestekben a táplálékviszonyokat, az őshonos fajok kárára. Azokon a területeken, ahol nem éltek vértesharcsák, az őshonos ragadozók (halak, madarak, emlősök) nincsenek felkészülve ezeknek a halaknak a páncéljára és az elcsontosodott, tüskeszerű mellúszóikra, emiatt könnyen megsérülhetnek, megfulladhatnak.

A szakemberek most azon dolgoznak, hogy hogyan tudják megakadályozni ennek az invazív halnak a további szaporodását. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához azonban további merülések szükségesek, hogy megtudják, mi történik a kikelő ivadékkal és egyáltalán mekkora lehet a tóban élő állomány, mikor és mivel táplálkoznak.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×