Több mint egy hónapja Szálasi Ferenc emlékművé alakította át a nyilas vezető feleségének sírját a Magyarelvű Mozgalom nevű szélsőjobboldali szervezet a Farkasréti temetőben. A korábbi szerény sírkő helyére egy feltűnő, fekete márvány obeliszk került, arra pedig az 1946. március 22-én kivégzett és ismeretlen helyen eltemetett háborús főbűnös feleségével közös, civil ruhás fotója, a Szálasi Ferenc emlékére felirat és egy szimbólum – ami nagyon hasonlít a nyilaskeresztre.

Ez utóbbi miatt nyomozást indított a rendőrség – tájékoztatta az InfoRádiót Fülöp Gergely, a BRFK kommunikációs osztályának vezetője. A Budapesti Rendőr-főkapitányság XII. kerületi Rendőrkapitánysága – feljelentés alapján – önkényuralmi jelkép használta vétség miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen, gyanúsítotti kihallgatás egyelőre nem történt – tette hozzá a rendőr-alezredes.

A közadakozásból felújított sírhely átalakítója, Papp Tibor Károly az RTL-nek azt állította, hogy ők csak Szálasi néhai özvegye, Lucz Gizella emléke előtt tisztelegtek, a szimbólumot pedig egy kis Vas vármegyei falu, Táplánszentkereszt címeréből kölcsönözték. Hogy miért, az rejtély, mert ennek a településnek semmi köze Szálasi Ferenchez vagy Lucz Gizellához.

Az InfoRádiónak nyilatkozó Karsai László történész szerint

a sírhelyből egyértelműen nyilas emlékművet csináltak, és felháborító, hogy a hatóságok több mint egy hónapja tűrik a létezését.

Szerinte, ha a környező országokban hasonlóra sor kerülne, 24 órán belül nem lenne a helyén az emlékmű, és súlyos büntetéssel sújtanák azt, aki felállította.

Karsai László hangsúlyozta, hogy Szálasi Ferenccel ellentétben a kommunista rendszer börtönébe vetett Lucz Gizella nem volt háborús bűnös, tehát az átalakítók nemcsak a nyilasok által meggyilkoltak emlékét sértették meg, hanem meggyaláztak egy sírt is. Mint mondta, Szálasi neje teljesen ártatlanul volt letartóztatva, internálva, stb., miután nem tudtak ellen milyen vádpontot kitalálni. Nem terjesztette a nyilas eszmét, nem volt pártag vagy mozgalmár, egyszerűen egy olyan emberbe szeretett bele, aki aztán Magyarország egyik fő háborús bűnöse lett – magyarázta.

Lucz Gizella valóban nem volt nyilas, de Szálasiért rajongott; ez egyértelműen kiderült 1991-ben, Almási Tamás Ítéletlenül című dokumentumfilmjéből, amelyben nem sokkal a halála előtt Szálasi özvegye is nyilatkozott. „Olyan szép ember volt, hogy az utcán megfordultak utána az emberek. És olyan jó volt, és olyan okos volt…” – mondta mások mellett.

Az emlékművön még Szálasi Ferenc a rokonai is felháborodtak: „Felszólítjuk az illetékeseket a nyilaskereszt sürgős levételére a sírkőről, valamint nagybátyánk fényképének eltávolítására. A számunkra ismeretlen elkövetőt pedig arra szólítjuk fel, hogy hagyja békében nyugodni Lucz Gizellát, aki szenvedett még az életében eleget” – írta közleményében Szálasi Rudolf, a volt nemzetvezető egyik unokaöccse.

Időközben két magánember tiltakozásul táblákat tett ki Lucz Gizella sírja mellé, amelyek három közismert zsidómentő, Karády Katalin színésznő, Nemes Nagy Ágnes költő és Sztehlo Gábor evangélikus lelkész sírhelye felé mutatják az utat, a Budapesti Közművek pedig – Karácsony Gergely főpolgármester közbenjárására – felszólította a sírhely tulajdonosát, hogy március végéig távolítsa el az új feliratokat.