Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
325.37
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2021. március 17-én. A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés, amelyet a rendes ülésnapot követően tartottak, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el. A kormány sem képviseltette magát a tanácskozáson, amelyen az ellenzéki frakciók a koronavírus-járvány kormányzati kezeléséről vitáztak volna.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Indulhat az uniós pénz – Reagáltak az ellenzéki pártok

Egyetértenek abban, hogy a szóban forgó uniós pénzeknek még meg is kell érkezni.

Jelentős mennyiségű uniós pénz áll a házhoz Magyarországon, miután Brüsszel – illetve az oda akkreditált tagállami nagykövetek hada – megadta a zöld jelzést az EU-s forrásoknak, igaz, a helyreállítási alap és az operatív programokra szánt eurómilliárdoknak nem az egésze érkezik majd, a teljes összegért még tovább kell küzdeni 2023 tavaszáig.

A hírre és az azt követő kormányzati bejelentésekre az ellenzék is reagált már:

DK

A Demokratikus Koalíció szerint "megalázó vereség" ez az Orbán-kormánynak.

"Ami történt, egyértelmű. Soha az EU történetében nem fordult még elő olyan, hogy egy korrupt kormány miatt eurómilliárdokat nem fizetnek ki. Az Európai Unió most is tette a dolgát: megvédte a magyaroknak járó pénzt attól, hogy Orbán ellopja" - olvasható Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök Facebook-posztjában.

Az ügyben Román Sándor, a párt politikusa videoüzenetet is közzétett.

Momentum

A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc szerint – mint a Facebookra kiposztolta – egyedül Orbán Viktort terheli a felelősség azért, hogy túl későn és túl kevés forrás érkezik az unióból Magyarországra. Rámutatott: szerinte 2600 milliárd forintba kerül Magyarországnak Orbán Viktor ebbéli ténykedése.

"Ugyanakkor tisztázzuk, a hírek szerint a pénzt csak elvben ítélte oda az EU a kormánynak, nehogy teljesen lemaradjon róla az ország. Ténylegesen utalni azonban csak akkor fognak, ha a Fidesz elkezdi végre leépíteni azt a korrupciós hálózatot, amit létrehozott" - teszi hozzá.

Szavaihoz Donáth Anna EP-képviselő a párt részéről azt tette hozzá, hogy az EU-nak sem volt érdeke, hogy elvegye a pénzeket Magyarországtól, csak az, hogy azt szabályosan használja fel.

Képviselőtársa, Cseh Katalin pedig arra mutat rá, Orbán Viktor "aprópénzért bedobta vétókártyáit".

MSZP

A Magyar Szocialista Párt részéről a frakcióvezető Tóth Bertalan reagált elsőként – közleményben –, szerinte a felzárkóztatási pénzek elvesztésének veszélye nem múlt el.

"Orbánéknak még sokat kell dolgozniuk, hogy valamit jóvátegyenek az elmúlt 12 év hibáiból, és megindulhasson a kifizetési feltételekhez kötött ezermilliárdok folyósítása. Külön figyelmet érdemel majd az a különleges jogrend, amivel az Orbán-kormány és a Fidesz kénye-kedve szerint térhet el rendeletekkel az elfogadott törvényi szabályoktól! El kell kerülni, hogy Orbánék a jogállamisági eljárás lezárásával kapcsolatos megállapodásokat ilyen módon kijátszhassák."

Jobbik

A Jobbik is úgy látja, hogy ezeknek a pénzeknek még meg is kell érkezniük, addig nincs mit ünnepelni.

A párt továbbá felhívja a figyelmet arra, amilyen árat fizetett a kormány ezért: megszavazta Ukrajna hitel formájában történő támogatását, valamint a globális minimumadót is – erről Gulyás Gergely kedd reggel már elmondta: nem jár adóemeléssel, csak néhány nagyvállalati szereplőt érint ez a változás.

Gyöngyösi Márton, a párt EP-képviselője úgy látja, Brüsszel már megállította Orbán Viktort, most "rajtuk a sor".

LMP

Az LMP társelnöke, Kanász-Nagy Máté szintén videóval jelentkezett:

"Magyarországnak az uniós támogatások járnak. (...) Ezzel a megállapodással ismét a multinacionális nagyvállalatok nyertek, Magyarországon mindenképpen. Klasszikus kompromisszum született, aminek a nagytőke örülhet. Megmarad az adóparadicsomi állapot, hogy a nagyvállalatok alacsonyan adóznak, az alkalmazott munkaerőt nem fizetik meg rendesen, úgy, ahogy egy osztrákot, egy németet vagy egy franciát, és még a környezetvédelmi szabályokat sem kell betartaniuk."

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×